Az operett színészkirálya, akit életében állandóan megaláztak, bár egy ország szerette

Rátonyi Róbert színész.

Rózsahegyi Kálmán, a múlt századi színjátszás egyik legnagyobb színházművésze és színészpedagógusa őszintén hitte: hadaró beszédű növendéke stúdiuma végeztével a korszak egyik legerősebb hatású drámai színésze lesz, aki Hamlet szerepében is emblematikus alakítással bizonyítja majd erős képességét az elmélyült emberábrázolásra. Rátonyi Róbert pályafutása némileg másképpen alakult. Hadarásától szabadulva, ugyanakkor makacsul ragaszkodva a hiteles szerepformáláshoz, az operett műfajának lett meghatározó tolmácsolója. Nem feltétlenül saját akaratából, inkább egy olyan korszak vezéreinek szándéka szerint, amely korszakban nem sokat számítottak az egyéni elképzelések.

Történelem alulnézetben

Rátonyi Róbert élete vége felé úgy értékelte, hogy a

Thália Színház társulata végtelen jóindulattal, egyben lenézéssel fogadta érkezését.

Saját érzeteiről így fogalmazott:

Féltem.(...) Az első esztendők nagyon nehezek voltak.

Rátonyi Róbert színművész Forrás: Fortepan / Hangosfilm

Beszélt arról is, hogy Kazimir Károly rendszeresen célzásokat tett a zenés színházi múltjára.

Az volt a szavajárása: Amikor akarsz, visszamehetsz az Operettbe. Én visszaengedlek. (...)Abszolút jó szándékú vicc volt, de amikor a Bánk Bán Biberachját próbálja az ember – és ez ott hangzik el –, nem tud mulatni rajta.

Mindemellett Rátonyi Róbert minden lehetséges alkalommal hangsúlyozta: tiszteli, becsüli, szereti Kazimir Károlyt, aki élete egyik legnehezebb időszakában nyújtott számára segítséget. Tény az is, hogy bár mást ígért, a Thália direktora mindig igyekezett hangsúlyos, fontos szerepeket osztani Rátonyi Róbertre.
Tháliás időszakában olyan sikerdarabokban kap domináns feladatokat, mint az Isten veled, a Monarchia, Az ezeregyéjszaka meséi, a Történelem alulnézetben (utóbbiban munkás hőst formál hitelesen), a Színházi regény, a Házszentelő.
Erős egyéni alakítás a Bánk bán Biberachja.

A Bal négyes páholy Beöthyjének, a háború előtti évek meghatározó színházcsinálójának szerepében pedig olyan szintű azonosulásnak lehetnek tanúi a nézők, ami önmagában színháztörténeti színre emeli a színészt.

Hasonlóan fontos Thália színházi megmutatkozás a Miss Arizóna Rozsnyai, mely művet Rátonyi Róbert szerzőként is jegyezte.
Kezdeti félelme idővel elmúlik. Amikor a színész hatvanadik születésnapja előtt Kazimir Károly megkérdezi, mivel ünnepelné a jeles évfordulót, Rátonyi Róbert azt ajánlja: a színház anyagi helyzetére tekintettel egy one man show-val, az nem túl költséges. A Jóból is megárt a kevés címmel bemutatott előadás – tánckarral, valamint Rátonyi Róbert egyéb, egyébként sziporkázó ötletein alapuló „betoldásokkal" dúsítva – az intézmény egyik legköltségesebb produkciója lesz. A direktor nem tiltakozik.

Rátonyi Róbert mindig tökéletes szövegtudással érkezik bármely darab próbájára, elkötelezett és alázatos a hivatása iránt.

Kollégákkal akadnak gondjai. Szerepeit a könnyedebb műfajú darabokban továbbra is szereti kibővíteni – dramaturgiai szempontból rendszerint vitathatatlanul –, így van előadás, amely olykor órányival is tovább tart a tervezettnél. Színésztársai ennek nem örülnek. (Klasszikus művek esetében egyébként rigorózusan szöveghű.)
Színésztársai azt is nehezen viselik, hogy rendre szóvá teszi: a fiatalabb kollégák jobban tennék, ha jeleneteik között nem a büfében kártyáznának, hanem idősebb kollégáikat figyelnék, abból is tanulva akár, amit nem kedvelnek a játékukban.

Általában felpaprikázza a játszótársait, amikor bizonyos helyzetekben hangsúlyozza: a színház munkahely, amelyben elsősorban a közönségnek kell felhőtlenül jól éreznie magát, vagy megélnie a katarzist.

1971, Dunakorzó, a Hotel Duna Intercontinental terasza, Rátonyi Róbert színművész Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal

Becéző szavak

Tháliás évei alatt Rátonyi Róbert újabb könyveket ír, néhány színháztörténeti szempontból is jelentős. Folyamatosan tévézik, dolgozik a rádióban, sokat szinkronizál. Olykor rendezést is vállal, de soha nem a víziókra épít, hanem a műre és a színészekre. Vendégrendezőként a darabra készülve a játszók fotóit is beragasztja a példányba, becenevüket is a képek mellé írja. A műszakiak esetében is igyekszik tájékozódni.

Főként vidéki társulatoknál könnyíti meg a csapatformálást, amikor „a" Rátonyi már az első találkozás során becenevén szólítja meg a sosem látott kollégát, a színpadmestert.

Attitűdje sosem leereszkedő, de a munka egyes fázisaiban – főként, ha lazaságot érzékel – képes a hisztérikus kitörésre, majd a begubózásra. Aztán kinyílik, mintha mi sem történt volna. Belépője, alaphabitusa miatt rendezői kilengéseiből nincsenek maradandó feszültségek.

Rátonyi Róbert 1985-ben kiváló művész lesz. 1986-ban Schwajda György, a szolnoki színház igazgatója Rátonyi Róbertet kéri fel a Csárdáskirálynő színre vitelére. Az előadás táblás házakkal megy, a kritika is dicséri.

A színésznek Thália színházi tagsága alatt három alkalommal ajánlják fel: vegye át az Operettszínház igazgatását. Minden alkalommal visszautasítja a lehetőséget. A visszautasítás okaira vonatkozó megszólalásainak összegzése: a színésznek meggyőződése volt, hogy komoly drámai feladatok maradtak ki a pályafutásából, de olyan lehetőségre nem vágyott, amelyben kénytelen lett volna drámákat, olykor tragédiákat generálni.

Az ember nyugtalan

A hatvanadik születésnapja kapcsán adott interjúi, illetve az azokat követő évek megszólalásai nincsenek harmóniában mindazzal, ami a sokat foglalkoztatott, sokféle tevékenységet folytató, komoly sikereket is megélő színészről gondolhat a közönség.
1983-ban a Rakéta Regényújság is interjút készít Rátonyi Róberttel. Ebben – egyebek között – elmondja, hogy mennyire bántja, hogy a személye miatt – a szakma egy meghatározó részének felé áradó irigysége okán – sokkal kevesebbet foglalkoztatják színésznő lányát, mint azt megérdemelné.
Saját pályafutása kapcsán beszél mindarról, amit Thália színházi kollégái rendszeresen megtapasztalnak:

olykor dühkitörésig képes felbosszantania magát hivatása felhígulása, az értékrend elmaszatolása miatt.

Az interjú végén úgy összegez:

A harmónia az, amelyet meg kell teremtenie az embernek magában, mert a jó alkotó közérzethez ez feltétlenül szükséges. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez mindig sikerül. Nem sikerül. Az ember nyugtalan! Nyugtalan azért, mert ebben a világban él, mert 1983-ban él, és aki azt mondja, hogy százszázalékosan nyugodt, az nem mond igazat. Akár a belpolitikát, akár a külpolitikát, akár a művészetpolitikát nézi."

A rendszerváltást követően, 1991-ben Kazimir Károly lemond igazgatói posztjáról. Rátonyi Róbert is tagja annak a társulati testületnek, amely elbírálja a posztjára jelentkező pályázatokat. Maguk közül választanak új direktort, aki ígéri: lehetőségei szerint folytatja a színház addigi hagyományait.

Rátonyi Róbert darabötletek tucatjait javasolja. Bemutatásukra nincs lehetőség. Hamarosan lekerül a színről rendkívül sikeres Thália színházbeli rendezése, A doktor úr.

Az újságok betegségéről cikkeznek. A már nagybeteg színész cáfolja a híreszteléseket. Veszprémben vállal rendezést.

A Magyar Rádió 6-os stúdiója a Csinn-Bumm cirkusz felvételekor. Rátonyi Róbert és Bilicsi Tivadar színművészek Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Kölcsönös rokonszenv

Vándorfi László 1991-ben került a Veszprémi Petőfi Színház igazgatói posztjára. 1989-ben még a teátrum rendezőjeként nézte végig, hogy miként állítja színre Rátonyi Róbert vendégként a Régi nyár című operettet. Kérésére a színész is megnézte Vándorfi néhány munkáját. Kölcsönös lett a rokonszenv.

Amikor az Arizona Színháznak átnevezett Thália hektikus hónapjait éli, Vándorfi több vendégrendezésre is felkéri Rátonyi Róbertet.

1992-ben mutatják be az általa színre vitt Nebáncsvirágot, amely műfajhű előadás, ugyanakkor érződik benne a rendezőt színészként is jellemző önirónia a műfaj és önmaga iránt.
Az 1992-93-as évadot tervezve az igazgató megbeszéli Rátonyi Róberttel, hogy eljátssza majd Orgon szerepét a Tartuffe-ben. A színész betegségéről ugyan nem sokat beszélnek, de Rátonyi Róbert kimondja:

ezzel a szereppel szeretne elbúcsúzni a közönségtől.

Vándorfi azt feleli, mintegy ezzel is erősítve a színészt, hogy szeretné még egy Csárdáskirálynő-rendezésre is felkérni. Rátonyi Róbert belemegy.
Az 1991-1992-es évadban még fellép a Mikroszkóp Színpadon, részt vesz az Erkel Színház néhány előadást megélő Nyakfelmetszők című produkciójában. Utolsó szerepét a Thália helyén működő Arizona Színházban Feydau Női szabó című darabjában játssza.

Sorfal

1992 őszén Rátonyi Róbert erősen legyengült állapotban vesz részt a veszprémi színház évadnyitó társulati ülésén.
A Tartuffe olvasópróbáján azonban elemében van. Vándorfi direktor mégis azt ajánlja, hogy a próbák első szakaszában maradjon otthon, pihenjen, hiszen Orgon csak a mű későbbi szakaszában kerül színre.
Rátonyi Róbert néhány nappal később kórházba kerül. Az igazgató felhívja a színész kezelőorvosát, aki semmivel sem tudja biztatni.

Nem sokkal később Rátonyi Róbert felesége hívja az igazgatót, és tapintatosan arra kéri: találjon valakit Orgon szerepére.

Rátonyi Róbert színész. Forrás: MTI/Farkas Tamás

1992. október 8-án, a színész halála napján a Rátonyi Róbert rendezte Nebáncsvirágot játssza a veszprémi színház. A közönség még nem tud a halálhírről, bravózva, vastapssal ünnepli a játszókat. Amikor azonban leengedik a zsinórpadlásról a színész hatalmas fényképét, a publikum azonnal kódolja a váratlan effektus jelentését. Néma csend lesz, mindenki feláll, szótlanul, moccanatlan búcsúznak Rátonyi Róberttől.
A színész idős édesanyja kórházban van, egy évvel később, ugyanazon a napon hal meg, mint a fia, akinek elvesztését sosem tudta meg.
Rátonyi Róbertet a Farkasréti temetőben búcsúztatják.

Ravatalánál veszprémi színészek állnak sorfalat.

Rátonyi Róbert 1989-ben elnyerte az Operettszínház örökös tagja címet, de a színház akkori vezetése nem képviselteti magát hivatalosan a szertartáson.
Rátonyi Róbert halála után jelenik meg Sugár Róbert biográfiája, amelyben Kazimir Károly is megszólal. Egykori igazgatója Rátonyi sorsa kapcsán hangsúlyozza: a színész rossz helyen, illetve rossz korszakban született.

Források:

Sugár Róbert: Volt egyszer egy Rátonyi - Telerádió Reklámszövetség és a ROKA-Ex Kft. kiadása, 1992.

Arcanum Digitális Tudománytár

https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/megemlekezesek/98-eve-szuletett-ratonyi-robert-az-utolso-hosszerelmes