Táncparkettre penderülő punkok és emósok

A külsején kívül szinte minden punkságtól megfosztotta magát a táncparkettre invitáló Good Charlotte, míg az emocore rajongóit az Enter Shikari hívja bulizni. Szédítő magasságok helyett igyekszik még jobban megvetni a lábát a hazai földön a 30Y, miközben a Modest Mouse ismét lemezek százezreit szeretné eladni, amiben egy legendás gitárhős segít a zenekarnak. A lemezajánlót lagymatag posztpunk és nyugdíjas country teszi teljessé.

Enter Shikari: Take To The Skies

Várakozások: Aki olvasgatja néha a brit zenei médiát, az tudhatja, hogy 2007-re az Enter Shikarinak adták az egyik legtöbb esélyt arra, hogy a következő "nagy dolog" legyen, ezért a minimum, hogy a bemutatkozó lemezzel kapcsolatban nagy a felhajtás, amit még csak nem is varrhatunk a kiadók nyakába, hiszen ennek a négytagú St. Albans-i zenekarnak nincsen ilyenje, illetve van, de azt is ők maguk alapították. Ebből már látható, hogy az Enter Shikari nem is feltétlenül a zenéje miatt érdekes, hanem mert korunk emblematikus zenekarát testesíti meg: azt, amelyik lemezszerződés nélkül is megtölt patinás koncerttermeket, és amelyik a MySpace-en kiépített tini rajongótáborának köszönhetően fityiszt mutathat a zeneiparnak: saját erőből csinál mindent. Az együttes legutóbbi kislemeze, az Anything Can Happen In The Next Half Hour (akár a zenekar mottója is lehetne: Bármi történhet a következő félórában) már felkerült a brit Top 30-ra, és vélhetően olvashatjuk az Enter Shikari nevét még ennél is feljebb a jövőben.

Eredmény: Ja igen, a zenéről még nem szóltunk. Bár egyes kritikusok szerint forradalmian új műfajról van szó, vagyis a trancecore-ról, ami még inkább erőltetett elnevezésnek tűnik, mint a new rave, amivel szintén kapcsolatba hozták már az együttest (egyébként a trance és a poszt-hardcore házasságának eredménye a stílusnév). Ezzel szemben amit hallunk, az sima screamo/metalcore, némi kilencvenes évekbeli szintetizátorzörejekkel súlyosbítva, gyilkos gitárriffekkel, helyenként emós énekkel és dallamos vokálokkal. És igen, lehet rá táncolni is, vagyis megszületett az addig inkább zúzásban jeleskedő metalcore partyzenéje. Bár ez inkább az album első felére igaz, a végére elfogy a lendület és kicsit túlzottan is belassul a lemez, az Enter Shikari fiatal tagjainak pedig egyelőre meghaladja a képességeit, hogy végig fenntartsák a figyelmet.

Kiknek ajánlható: Bárkinek húsz év alatt, aki kedvel akár egy zenekart is a Bullet For My Valentine-tól a Billy Talentig terjedő széles skáláról, de mellette bulizni is szeret.

Olyan, mint: Bármelyik emocore zenekar, mondjuk a Funeral For A Friend, csak elektronikával meghintve, valahogy úgy, ahogy a Linkin Park áramvonalasította a nu-metalt.