SBGK: a K+F tevékenységet végző cégek adómegtakarítási lehetőségei

A K+F támogatása nem csak az Európai Unió, de hazánk egyik stratégiai prioritása, amelynek eredményeként a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP arányos hányadának növelése kiemelt célként jelenik meg – hívta fel a figyelmet az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, Farkas Szabolcs. Az Origón korábban megjelent, a K+F minősítés, valamint az angyal és startup lajstromba vétel lehetőségéről dr. György Ádám, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője tájékoztatta a nyilvánosságot, ezzel elsőként vehette igénybe a rendelet adta lehetőséget, az első startup és első angyal lajstromba vételének kérelmezésével.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője kifejtette: a kutatás-fejlesztés a világ minden országában fontos szerepet tölt be a gazdasági növekedés elősegítésében és fenntartásában. A K+F támogatása nem csak az Európai Unió, de hazánk egyik stratégiai prioritása, amelynek eredményeként a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP arányos hányadának növelése kiemelt célként jelenik meg.

Az Európai Unió 2000-ben elfogadott lisszaboni döntésében fogalmazta meg a célkitűzést, amely szerint egy évtized alatt a tagállamok K+F-ráfordításaikat GDP-jük 3 százalékáig emelik fel, így téve lehetővé a kontinens versenyképességének megőrzését.

Önkéntesen kérhetik

Magyarországi felmérések azt mutatják, hogy jelentős azon vállalatok száma, akik költenek K+F tevékenységre, de úgy gondolják, hogy ezért nem járna semmilyen adókedvezmény. A felmérések alapján további lehangoló eredmény, hogy a vállalatok egy jelentős részénél nincsenek tisztában azzal, hogy mi minősülhet K+F tevékenységnek.

Ezt a bizonytalanságot hivatott eloszlatni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) 2012 februárja óta bevezetett K+F minősítési lehetőség, amelynek során a K+F tevékenységet végző vállalatok projektjeikre önkéntesen kérhetik annak megállapítását, hogy azok K+F tevékenységnek minősülnek-e, illetve, hogy tevékenységük megfelel-e az alapkutatás, kísérleti fejlesztés vagy alkalmazott kutatás fogalmi kritériumainak.

Kérhető továbbá annak megállapítása is, hogy a kérelmező e tevékenységét saját tevékenysége körében végzi-e – hangsúlyozta Farkas Szabolcs, aki szerint fontos kiemelni, hogy az SZTNH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is - így az állami adóhatóságnak is - ilyennek kell tekintenie.

Minimálisra csökkenthetők a negatív következmények

Lehetőség van továbbá nem csak előzetes, hanem folyamatban lévő, vagy már megvalósult kutatás-fejlesztési projektek minősítésére is, azonban ilyen esetekben az SZTNH szakértői véleményt készít, amely ugyan kötelező erővel nem bír más hatóságokra nézve, mégis jó iránymutatást ad a konkrét projektek adójogi megítélését illetően.

Jóllehet az SZTNH határozataival/szakvéleményeivel - érthető módon a negatív tartalmúakkal, amelyek aránya egyébként nem túl magas - kapcsolatban számos kritika éri a Hivatal eljárását, mégis egy kedvező határozat vagy szakértői vélemény birtokában adózás szempontjából minimálisra csökkenthetők a K+F tevékenységhez kapcsolódó negatív következmények.

A kutatás-fejlesztési tevékenység olyan alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítését, új alkalmazások kidolgozását célozza, valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldása érdekében.

A kutatás-fejlesztésbe sorolandó, és az abba nem tartozó tevékenységek elhatárolásának alapvető szempontja, hogy a tevékenységekben fellelhető-e az újszerűség és valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldásának számottevő eleme.

A K+F minősítési eljárás legjelentősebb részét adó, szakmai megítélésre vonatkozó vélemény elkészítését az SZTNH szabadalmi elbírálói végzik.

Munkájuk során a szabadalmi oltalom megszerzésénél vizsgált újdonság és feltalálói tevékenység feltételrendszerekhez hasonló alapokon, de más megközelítéssel vizsgálják a kutatás-fejlesztés minősítésének megállapításához szükséges követelményeket – húzta alá az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője.

Érdemes szakértőt bevonni

Ennek megfelelően ahhoz, hogy minél nagyobb eséllyel kapjon egy vállalkozás pozitív kutatás-fejlesztési minősítést projektjére, érdemes már a kérelem előkészítése során szabadalmi ügyvivőt/tanácsadót bevonni a folyamatba, hiszen e szakemberek képesek a kutatás-fejlesztési projektek jogszabálynak megfelelő megfogalmazására, elősegítve ezzel a sikeres minősítést.

Jóllehet egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően a kutatás-fejlesztési minősítés már nem bír kötelező erővel a jelenlegi hazai és EU-s támogatási rendszerben, még így is számos adómegtakarítási lehetőség áll a vállalkozások számára a kutatás-fejlesztésekkel kapcsolatban, amelyek igénylését megkönnyíti a megalapozott K+F minősítési határozat/szakvélemény.

Farkas Szabolcs, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője Fotó: Mudra László - Origo

Az Európai Bizottság 2015-ben közzétett tanulmányából kiderül, hogy az európai tagállamok és további, az innováció területén vezető országok adórendszereiben elérhető adóelőnyök tekintetében a magyar szabályozás és kedvezményrendszer kifejezetten előnyös a hazánkban tevékenykedő vállalatok számára.

Azonban ahogy azt korábban említettük, a hazai vállalkozások nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kedvezmények érhetők el a kutatás-fejlesztési tevékenységeikkel kapcsolatosan, így nem is élnek a jogszabály adta lehetőségekkel.

A jelenleg hatályban lévő szabályozás alapján a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódóan a következő adózási lehetőségek érhetőek el a cégek számára.

A társasági adó törvény a K+F tevékenységgel összefüggésben felmerült költségek adóalapban, valamint bizonyos esetekben a fizetendő társasági adó csökkenthetősége révén támogatja a vállalkozásokat. Ez közvetve csökkenti a társasági adóalapból számított helyi iparűzési adó összegét.

A helyi iparűzési adó pedig implicit módon kihat az innovációs járulék összegére. Mindezeket egybevetve megállapítható, hogy jelentős adózásbeli kedvezményekkel számolhat a K+F projektet folytató és igazolni tudó vállalkozás.

Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője, dr. György Ádám az Origón korábban megjelent cikkében a K+F minősítés és angyal és startup lajstromba vétel lehetőségéről adott hírt. Ez azt is jelenti, hogy elsőként vehette igénybe a rendelet adta lehetőséget, az első startup és első angyal lajstromba vételének kérelmezésével.

Ez év januárjától tovább egyszerűsödött az intenzív kutatás fejlesztési tevékenységet végző vállalkozások számára az adókedvezmény igénybe vételét megalapozó K+F minősítés megszerzése.

Az idei adóévtől kérhető ugyanis a K+F projektcsoport-minősítés, amelynek keretében már nem projektenként, hanem az adóévben elvégzett K+F tevékenységre lehet minősítést kérni. A minősítés nem csak adókedvezmények igénybevételéhez lesz felhasználható, hanem az egyedi kormánydöntéssel nyújtott K+F támogatások megszerzésénél is.

(Az újonnan bevezetett lehetőséggel kapcsolatos tapasztalatokról az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői a későbbiekben adnak tájékoztatást – a szerk.)