Száz éves működés után járna a történelmi egyház megnevezés

Az ortodox egyházak, valamint az unitárius egyház is történelmi egyházzá válhatnak, ha jövőre bevezetik az új egyházi törvényt. A most készülő jogszabály ugyanis a státusz feltételeként a legalább száz éves múltat, és megfelelő számú tagságot szabná meg.

A most készülő új egyházi törvény koncepciója szerint legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezres tagsággal kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek a történelmi egyház státuszba szeretnének bekerülni - jelentette be Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára csütörtökön.

Az államtitkár elmondta: ezen elv alapján - ha jövőre bevezetik az új egyházi törvényt - a történelmi egyház kategóriájába bekerül majd az 1568 óta létező unitárius egyház, és ebben a státuszban lesznek az ortodox egyházak is. Elvárás lesz továbbá a történelmi egyházakkal szemben, hogy országos közszolgálati intézményhálózatuk legyen, amelyhez az állami támogatást a jövőben is megkapják - jegyezte meg Szászfalvi László.

Az új egyházi törvény koncepciója háromszintű csoportosítást tervez: a történelmi felekezeteken kívül lesznek úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként működhetnek tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd. Ahhoz, hogy egy egyház az elismert egyház kategóriájába kerülhessen, 20 éves múlt lesz szükséges a koncepció alapján, vagy egy bizonyos hívői létszámot el kell érnie, előreláthatóan a többszörösét az eddig az egyházalapításnál előírt minimumnak, azaz a 100 főnek - tette hozzá Szászfalvi László.

A Fővárosi Bíróságon történő bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek szerint. Szászfalvi szerint a kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy kiszűrjék az üzletszerű tevékenységet folytató egyházakat. A hiteles egyházi közösségeket meg kell erősíteni, azokra pedig, amelyek üzleti célból jöttek létre, nem a most készülő egyházi törvény vonatkozna, ugyanis ezek "milliárdos szinten vitték ki a pénzt a központi költségvetésből" - jelentette ki.

Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény "nemzetközi szinten idejét múlttá vált", az egyházalapítást tekintve pedig "ultraliberálisnak" bizonyult. Szászfalvi László fontosnak tartotta, hogy a Fővárosi Bíróság mellett jöjjön létre egy szakmai grémium, amely a regisztráció során szakmai ajánlásokat tesz, illetve segíti majd a bíróság munkáját, mert e nélkül a bíróság nem tudja majd megítélni, hogy milyen szervezetekről is van szó. Az egyházak törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnél lesz.

Az államtitkár szerint az új egyházi törvényjavaslatot április végén, május elején nyújtják be a parlamentnek, és a tervek szerint azt még ebben a félévben el is fogadják. Hatályos azonban csak az új alaptörvény életbelépése után lehet, ugyanakkor átmeneti intézkedéseket is beiktatnak 2011 második félévére, az új törvény hatálybalépése előtti átmeneti időszakra: július 1-től a szociális államtitkárság előterjesztése értelmében - amelyet már meg is szavazott a parlament - csak azok az egyházak kapnak majd szociális intézményeik után kiegészítő támogatást, amelyek erről a kormánnyal külön megállapodnak.

Jelenleg több mint 300 bejegyzett egyház, felekezet van Magyarországon, az új regisztráció majd eldönti, hogy január 1-től mennyi is lesz valójában. Szászfalvi hozzátette: a kormányzat "nem számolgat", de szeretne egy európai, valódi, az egyházakkal kötött konszenzus alapján elfogadott törvényt, "amely mindenféleképpen rendet teremt ezen a területen", és hozzájárul ahhoz, hogy a 300 helyett "jóval-jóval kevesebb egyház legyen".