Aranyat ér a magyar beteg

Miközben a kormány azt állítja, nem éri meg rövid távra befektetni a reform előtt álló egészségbiztosításban, addig a rendszer átalakítását közvetlen közelről figyelő forrásaink szerint ez nem igaz. Akár már pár éven belül is pénzt hozhat az egészségbiztosítás privatizációja a befektetőknek. A multik egyelőre kivárnak a nem teljesen letisztult szabályozás miatt, a magyar tőkések viszont már készülődnek. Az OTP biztos próbálkozik, de több, ismert nevekkel futó magáncég is lát fantáziát a dologban. A legkeményebb harcok most jönnek, mert a nyomuló befektetők még azt is befolyásolhatják, hány forintot érjen egy-egy beteg.

Érdemes a hazai cégeknek nyomulni azért is, mert a jó kapcsolatokkal rendelkező befektetők - Rékassy szerint - beleszólhatnak, hogy minél kedvezőbbek legyenek számukra a kiindulási feltételek. Lobbizhatnak azért, hogy milyen tényezőket vegyenek figyelembe a fejkvóta meghatározásakor, ami tulajdonképpen az egész rendszer aranybányája lehet.

A biztosítók ugyanis nem az ügyfeleik adózáskor fizetett járulékát kapják meg, hanem egy olyan rendszer alapján jutnak pénzhez, ami figyelembe veszi az ügyfelek nemét, életkorát, szociális állapotát, valamint egy adott térség egészségi állapottal, munkanélküliséggel kapcsolatos mutatóit. Ez a fejkvóta. Kérdés azonban, hogy ezeken kívül, milyen paramétereket vesznek majd figyelembe a fejkvóta megállapításához, és ezek súlyozása hogyan alakul - fogalmazott Rékassy, aki szerint egy-egy tényező komolyan befolyásolhatja, hogy egy pénztár mekkora bevételhez jut.

A hátszél sem lehetetlen

Ennek a fordítottja is igaz lehet, vagyis előfordulhat, hogy a pályázatot kiíró kormány részesíti előnyben a számára szimpatikus befektetőket - mondta az [origo]-nak Erdős Attila, a Genoid diagnosztikai labor ügyvezetője, akinek a neve felmerült lehetséges egészségügyi miniszterként Molnár Lajos távozása után. Erdős szerint a licitálásáról szóló pályázatba számos olyan, a preferált pályázóra szabott kritériumot beleépíthetnek, aminek a teljesítése mások számára komoly anyagi terhet okozhat. A laikusoknak ez a módszer általában nem tűnik fel - közölte Erdős.

Lukács, a Patika Egészségpénztár vezetője azt mondta: a visszaélések azzal kerülhetők el, ha a pénztárakra történő licitálás előtt független szakértők határoznák meg az eladásra kerülő területek értékét. Így évtizedek múlva senkit nem érhet az a vád, hogy jogtalanul olcsón jutott állami vagyonhoz - mondta Lukács, igaz, ez még nem zárja ki az Erdős által mondottakat.

A nagyok kivárnak

Szintén a hazai cégeknek és befektetőknek kedvez, hogy a reformfolyamatot közvetlen közelről követő közgazdászok szerint a multinacionális biztosítókat elbizonytalanították a reformról folytatott hosszú tárgyalások, valamint a Fidesz azon kijelentése, hogy egy esetleges kormányváltás után visszaállítanák a régi rendszert. Az egyeztetéseken részt vevő forrásaink állítják: miközben a nagy biztosítók komoly feltételeket diktálnak, elismerik azt is, hogy ezen a területen kevés tapasztalattal rendelkeznek.

Ráadásul minden részlet még nem is ismert, miközben a tervek szerint áprilisban már kezdődne a pénztárak privatizációja. Ezt igazolta egy neve elhallgatását kérő, egészségügyben jártas SZDSZ-es politikus is, aki szerint a nagy cégek egyelőre nem adják kézről kézre a kilincset az Egészségügyi Minisztériumban, ez pedig aggasztja a tárcát.

Nem is a határidő rövidsége számukra a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a jelenlegi koncepció olyan kevés jogot biztosít a kisebbségi tulajdonosnak, ami a komoly befektetőket távol fogja tartani - mondta az [origo]-nak egy biztosítótársaság név nélkül nyilatkozó képviselője. Ha pedig a komoly befektetők nem vesznek részt a privatizációban, akkor az átláthatatlan viszonyokat eredményezhet - közölte. Egy, a kormányfői egyeztetéseken több alkalommal részt vett közgazdász szerint azonban a miniszterelnök továbbra is kitart amellett, hogy az a legjobb megoldás, ha a magántőke átveszi az államtól az egészségügyi ellátás-szervezéssel járó feladatokat.