Aranyat ér a magyar beteg

Miközben a kormány azt állítja, nem éri meg rövid távra befektetni a reform előtt álló egészségbiztosításban, addig a rendszer átalakítását közvetlen közelről figyelő forrásaink szerint ez nem igaz. Akár már pár éven belül is pénzt hozhat az egészségbiztosítás privatizációja a befektetőknek. A multik egyelőre kivárnak a nem teljesen letisztult szabályozás miatt, a magyar tőkések viszont már készülődnek. Az OTP biztos próbálkozik, de több, ismert nevekkel futó magáncég is lát fantáziát a dologban. A legkeményebb harcok most jönnek, mert a nyomuló befektetők még azt is befolyásolhatják, hány forintot érjen egy-egy beteg.

Az [origo] forrásai szerint több olyan cég is létezik, amelyiknek érdemes lenne próbálkoznia. Ilyen például, a jelenleg önkéntes egészségpénztárként működő Új Pillér, amelynek vezetője Bokros Lajos volt szocialista pénzügyminiszter, aki a biztosítási reformot leginkább támogató SZDSZ szakértője volt. De a pénztár igazgatótanácsában megtalálható Mádi László, a Fidesz országgyűlési képviselője is.

A cég nem is zárkózik el a piacra lépéstől. "Ha a pénztártagok számára kedvezőek a feltételek, várhatóan részt vesznek a biztosítási reformban, ehhez ugyanis már megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek" - mondta az [origo]-nak Lukács Marianna, az Új Pillért birtokló Patika Egészségpénztár vezetője. Lukács ugyanakkor megjegyezte: hiába szerepelnek az igazgatótanácsban ismert személyek, nem élveznek semmilyen előnyt.

Az Új Pillér szerepvállalását a cég elenyésző tőkeereje miatt viccnek tartja, komolyan számol viszont az OTP megjelenésével az egészségbiztosítási piacon az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó biztosítótársaság üzletágvezetője. Egyik forrásunk szerint a kormányfői tárgyalásokon az OTP a magán egészségbiztosítás kialakításának élharcosa volt, ennek érdekében pedig keményen nyomult is a cég képviselője. A miniszterelnök dolgozószobájában jelen lévő másik forrásunk szerint viszont az OTP nem volt aktívabb, mint a többi nagyvállalat. Az OTP megkeresésünkre azt közölte: ha a piac megnyílik, akkor azon jelen akarnak lenni, a szerepvállalás mértéke pedig attól függ, hogy milyen lesz az erről szóló szabályozás.

A zöldfülűeknek is megéri

Egy neve elhallgatását kérő, a kormányfői egyeztetéseken ugyancsak részt vevő közgazdász szerint az egészségügyben eddig nem járatos cégnek is megéri befektetni a biztosítókban, mégpedig azért, mert olyan adatbázishoz juthatnak, amelyet aztán más üzletágban fel tudnak használni. A különböző egészségügyi szokások kimazsolázása például segíthet eldönteni, hogy Magyarországon hol, milyen egészségügyi jellegű befektetésekre (például wellness-turizmus, gyógyfürdők) van igény.

Ennek ellenére a tárgyalásokat követő, [origo] által megkérdezett üzletemberek szerint nem kell arra számítani, hogy a következő hónapokban ugrásszerűen megszaporodnának Magyarországon a biztosítótársaságok. Már csak azért sem, mert az alapításhoz egymilliárd forint tőkére van szükség. Ekkora összeggel azonban nem minden befektetői csoport rendelkezik, aki akarta, az már megmutatta magát.

Akadnak azért új cégek, amelyek beleférnek a fenti kategóriába. Ilyen például a jelenleg alakuló CIG Közép-európai Biztosító, amelynek a részvényesi között van Járai Zsigmond, a Fidesz-kormány volt pénzügyminisztere, Straub Elek, a Magyar Telekom volt elnök-vezérigazgatója, Martonyi János volt fideszes külügyminiszter, valamint Bayer József, a magyarországi Axel Springer kiadóvállalat ügyvezetője.

Somody szerint elképzelhető az is, hogy aki pénzt akar kockára tenni a biztosítási reform után az egészségügyben, az olyan, a megfelelő szakértelemmel rendelkező cég mögé áll be, amelynek csak tőkéje nincs a merész tervek beindításához. Somody az [origo]-nak azt mondta: befektetőként nem akar részt venni az átalakításban, egyedül azt tartja elképzelhetőnek, hogy szaktudását adná egy egészségpénztár megszervezéséhez.