Külső pénzügyi szakértőkkel erősít Gyurcsány

Augusztus közepére készül el a konvergencia program első változata, amelyben a kormány az Európai Unió számára leírja, miként tervezi az euró bevezetéséhez szükséges szigorú költségvetési és pénzügyi feltételek megteremtését. Erről Gyurcsány Ferenc beszélt a parlamentben, ahol hétfőn szavaznak a megszorító csomag adóemelésekkel kapcsolatos részéről. A kormányfő közölte, feláll a Konvergencia Tanács, amelynek Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója, Simor András, a Deloitte könyvvizsgáló vezetője és Surányi György korábbi jegybankelnök lesz a tagja.

A Gyurcsány-csomagként is emlegetett megszorítások közül hétfőn az adóemelések kerülnek sorra. Az már korábban kiderült, hogy a gáz ára augusztustól átlagosan 30, a villamos energiáé pedig 10-14 százalékkal drágul.

Hétfőn a kormánypárti többség várhatóan megszavazza az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító javaslat alatt beterjesztett adóemeléseket. Az indítvány bevezeti a kamatadót, e szerint a banki kamatok és a tőzsdei jövedelmek után 20 százalékos adót kell fizetni. A törvényjavaslat szerint emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), 15-ről 25 százalékra, az áfa középső kulcsa pedig 15-ről 20 százalékra módosul.

A különadóról és a bankok által fizetendő járadékról szóló javaslat értelmében 4 százalék szolidaritási különadót kell fizetniük a nyereséges vállalkozásoknak és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeknek is. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot a parlament előtt lévő indítvány szerint.

A házipénztár-adóról szóló törvényjavaslat az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.

A megszorító intézkedések mellett két olyan javaslat is az Országgyűlés elé kerül, amelyek elfogadásához kétharmados többség, vagyis az ellenzék támogatása is kellene. Mivel az ellenzék már korábban jelezte, nem támogatják a módosításokat, ezeknek a kormány által beterjesztett javaslatoknak az elfogadására gyakorlatilag nincs esély.

Az egyik ilyen indítvány az igazságügyi és rendészeti miniszter által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat, ami szerint beemelnék az alkotmányba a régiókat, mint közigazgatási egységeket. Az indítvány szerint az első régiós választást 2009-ben kellene megtartani az európai parlamenti választással egy időben. A megyei önkormányzatok, a választott régiók létrejötte után megszűnnének, így a 2006 őszén megválasztott megyei közgyűlések mandátuma csak három évre szólna. A javaslat szerint a településeken most októberben nem négy, hanem hat évre választanánk a képviselőket. A javaslat tartalmazza azt is, hogy nem ősszel, hanem áprilisban vagy májusban tartanák a későbbiekben az önkormányzati választásokat.

A szintén kétharmados többséget igénylő kormányzati előterjesztés szerint az önkormányzati törvény módosításával már az őszi választások után jelentősen csökkene a megyei és a fővárosi közgyűlés létszáma, a fővárosban például a jelenlegi 66 helyett 55 képviselő maradna.