Tanácsok az utcai harcokba keveredőknek

A békés demonstrálók, nézelődök, de még a rossz helyre keveredett járókelők is megjárhatják az éjjelente rendszeresen eldurvuló tüntetéseken: a dühös tömeg és az egyre határozottabban fellépő rendőrség egyaránt veszélyes lehet. Elfutni nem mindig lehet, de a jó memória, egy szövetséges vagy akár egy vastag sapka hasznos lehet. Az [origo] agressziókutatót és jogvédőket kérdezett arról, hogy lehet minél kevesebb bajjal megúszni egy ilyen helyzetet.

"Készíts a táskádba egy palack vizet meg egy sűrű szövésű, de nem kötött sálat. Ez jól jön majd, ha könnygázt vetnek be. Vegyél fel kényelmes sportcipőt, és mindenképpen legyen rajtad sapka, akkor legalább mégse a puszta fejbőrt éri majd a gumibot" - látta el jó tanácsokkal az [origo] zavargási helyszínre készülő tudósítóját az őt utaztató taxisofőr, aki azt ugyanakkor nem árulta el, honnan szerezte tapasztalatait.

Az eldurvuló tüntetéseken a rendőröket provokáló, romboló "kemény magon" kívül bőven akadnak olyanok, akik csak nézelődnek, békésen demonstrálnak vagy éppen valamelyik tévé, rádió, újság számára tudósítanak. Münnich Iván pszichológus, agressziókutató szerint akik akaratuk ellenére az utcai csatározások közepébe sodródnak, legjobb, ha azonnal megpróbálják elhagyni a helyszínt. "Adott esetben futni sem szégyen" - fogalmazott Münnich.

Érdemes szövetségest keresni

Ha az emberek annyira sűrűen állnak, hogy nincs lehetőség azonnal a menekülésre, az agressziókutató szerint érdemes partnert, segítőtársat keresni valakiben. "Nagyon fontos, hogy nem szabad senkit provokálni, mert nem ismerhetjük a motivációikat és lehetséges támadási formáikat. Ha valaki belénk köt, a nyugodt kommunikációval kell próbálkozni, de ez már egyéni ügyesség, tehetség kérdése" - mondta a pszichológus az [origo]-nak.

A Magyar Helsinki Bizottság nevű jogvédő szervezet kiadványa arra az esetre ad tanácsokat, ha valaki a rendőrséggel kerülne összetűzésbe. A kiadvány szerint a rendőri eljárás jogszerűsége az intézkedés alatt csak nagyon ritkán, teljesen egyértelmű helyzetben kérdőjelezhető meg. Ez azt jelenti, hogy engedelmeskedni kell a rendőrnek, és csak akkor érdemes védekezni, ha a jogszerűtlenség egészen nyilvánvaló. Az ellenszegülés önmagában feljogosíthatja a rendőrt kényszerítő eszköz alkalmazására, illetve az erőszakos ellenszegülés akár hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményének is minősülhet .

A rendőrnek először figyelmeztetnie kell az általa jogellenesnek vélt magatartás abbahagyására a "törvény nevében" szavak előrebocsátásával, és rögtön köteles abbahagyni a kényszerítő eszköz alkalmazását, ha az elérte a célját. Tehát ha például a rendőr hátracsavarta valakinek a kezét, és a földre teperte, azzal az ellenszegülés megtört, ezért a földön tovább nem bántalmazhatja.

Két évet is kaphat a jogellenesen bántalmazó rendőr

A rendőr meglökése, megütése, lefogása, megdobálása hivatalos személy elleni erőszaknak számít, de annak minősülhet a szóbeli fenyegetés is, ha az olyan "súlyos és reális hátrányt" helyez kilátásba, amely alkalmas arra, hogy a rendőrben "komoly félelmet" keltsen. Ha ilyesmi bebizonyosodik, három év szabadságvesztés is kiszabható miatta. Az engedelmesség megtagadása aktív ellenszegülés nélkül ugyanakkor önmagában nem bűncselekmény.

Ha valaki úgy gondolja, hogy a rendőr nem jogszerűen bánt vele, nyolc napon belül panaszt nyújthat be annál a rendőri szervnél, ahová az eljáró személy tartozik. Ennél súlyosabb esetben, ha egy rendőr jogellenesen bántalmaz valakit, az feljelentést tehet, mivel a rendőr ilyen esetben akár két év szabadságvesztéssel is büntethető.

A Helsinki Bizottság azt javasolja, hogy érdemes megfigyelni a rendőr külsejét, és a ruházatán látható névtábláját vagy azonosító számát, így adott esetben később föl lehet ismerni. Ha valaki úgy érzi, hogy bántalmazták, fontos, hogy keressen fel egy orvost és készíttessen látleletet. A vizsgálatig nem ajánlott sem a mosakodás, sem az átöltözés.

Janecskó Kata