Drága az épületbontás a magyar hatóságoknak

Vágólapra másolva!
Nálunk is elbontatnák a hatóságok azt a balatoni nyaralót, amelyet a vízparttól számított 15 méteren belül építenek fel, ugyanis a jogszabályok ezt egyértelműen megtiltják. Mégis úgy tűnik, a magyar hatóságok kevésbé szigorúak, mint a Vir szigeti nyaralókat ledózeroltató horvát szervek, hiszen ritkán kerül sor teljes épület lebontására, és akkor sem azonnal. A zugépítkezők pedig megpróbálják kiharcolni az illegális épület fennmaradását.
Vágólapra másolva!

Sokan építkeznek Magyarországon is úgy, hogy közben nem tartják be az érvényes előírásokat. Hiszen - akárcsak Horvátországban, ahol a múlt héten szabálytalan magyar nyaralókat romboltak le a hatóságok - nálunk is méterről méterre előírják a jogszabályok, mit és hova lehet építeni. Így a Balaton teljes partvonalán is szakaszonként meg van határozva, hogy a vízparttól hány méterre lehet építkezni. Az [origo] az adriai nyaralók lebontásával kapcsolatban megkérdezte az olvasókat, hogy szerintük megérdemlik-e a tulajdonosok ezt az eljárást. Hétfőn délig a válaszadók több mint 60 százaléka úgy vélekedett, hogy a Balatonon is így kellene eljárni, míg további 23 százalék arra voksolt, hogy aki megszegi a szabályokat, az viselje a következményeket.

2004-ben - a tavalyi évre még nincsenek összesített adatok - országosan több mint 5000 bontást rendeltek el, ebből alig 145 esetben lépett maga a hatóság, igaz, 1600-an maguktól eleget tettek a felszólításnak (erről részletesen keretes anyagunkban). A sok szabálytalanság ellenére tehát meglehetősen ritkán kerül sor arra, hogy egy egész házat vagy nyaralót lebontasson a hatóság. Úgy tűnik, több oka is van annak, hogy ritkán jelennek meg a Vir szigetihez hasonlóan a buldózerek az illegális épületeknél. Egyrészt problémát jelent, hogy a nem éppen olcsó bontás költségeit az önkormányzatoknak kell megelőlegezniük, másrészt a tulajdonosok megpróbálják fennmaradási engedélyekkel legalizálni házukat.

"Sűrűn előfordul, hogy közbe kell lépnünk a legkülönfélébb építési szabályszegések miatt" - mondta a Siófoki Polgármesteri Hivatal építési osztályának vezetője, Bende Kornélia, aki úgy tartja: engedély nélküli építkezéseknél "nincs kompromisszum". "A '90-es évek elején egész házakat, nyaralókat bontattunk el Siófok és körzetében, aminek - mivel híre ment - lett valamennyi eredménye, némi visszatartó ereje" - tette hozzá. Az osztályvezető kérdésünkre elmondta, hogy a Balatonnál a parttól számítva 15 méteren belül egyáltalán nem lehet házat, nyaralót építeni, de az előírások partszakaszonként eltérően határozzák meg, hogy pontosan mekkora ez a tilalmazott sáv.

Úgy tűnik, a magyar hatóságok azért kevésbé szőrösszívűek, mint a horvát szervek, a bontás végrehajtása ugyanis sok esetben elhúzódik. "Jelen pillanatban is van két ház, amelynek a bontását bármikor elrendelhetnénk. Csakhogy az önkormányzatnak kellene megelőlegezni a bontás költségeit, amire most nincs lehetőségünk" - mondta az építési osztály vezetője, aki szerint emellett azért figyelnek arra, nehogy valakinek "a feje fölül menjen el a tető". Bende Kornélia ennek ellenére a szigorúság híve: "Miért engedjük meg valakinek, hogy megmaradjon a szabálytalanul felépített háza, ha a másik, aki a hatóságokat megkérdezve törvényesen járt el, meg sem építhette azt". Mint megtudtuk, a sok építési szabályszegés miatt Siófokon és környékén nem ritkán több tízmilliós bírságokat kell kiszabni, így akadt már 30 és 62 millió forintos büntetés is.

A zugépítkezők reménye: a fennmaradási engedély

Egyetlen jogi lehetőség van arra, hogy az előírt tervek és engedélyek hiányában tető alá hozott ház maradhasson: ha a tulajdonos kéri az építmény fennmaradását. "Fennmaradási engedéllyel ugyanis legálissá tehető az építkezés. Ezt viszont csak akkor fogja megkapni, ha olyan épületet épít, amelyre - ha idejében, még előtte kéri - megkapta volna az építési engedélyt" - mondta Bedő Katalin, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal főosztályvezetője, aki szerint másként valóban elkerülhetetlen, hogy az eredeti állapotig visszabontsák az építményt. "Nyilván nem kap fennmaradási engedélyt, aki az Országház előtti tér közepére felhúz egy családi házat" - tette hozzá.

Ennyivel azonban még nem ússza meg, aki engedély nélkül építkezik: a hatóság bírságot fog kiszabni. Az sem mindegy, hogy a tilosban járó építkező csak az engedélyezettnél magasabb kéményt vagy pedig két szobával nagyobb házat épített, ugyanis a bírság összege egyrészt attól függ, milyen épületről van szó, másrészt az sem mindegy, mennyi készült el belőle.

Az építési törvény az épület típusa alapján - légköbméterenként - pontosan meghatározza, mekkora bírságot kell kiszabni a zugépítkezőre, amit a készültségi foknak megfelelő szorzószámmal szoroznak fel. Például az, aki a fővárosban illegálisan teljes egészében tető alá hoz egy családi házat vagy netán egy kereskedelmi jellegű építményt, az már tényleg komoly összegre számíthat.

Nem mindegy, ki bontja le

Ha tehát a zugépítkező nem - vagy csak egy átmeneti időre - kap fennmaradási engedélyt, akkor az épületet le kell bontania. A főosztályvezető szerint ugyanakkor nem jellemző, hogy ennek azonnal eleget is tennének az építtetők, általában jogi huzavona indul meg. "Ha a tulajdonos nem hajlandó lebontani a szabálytalan épületet vagy épületrészt, akkor kerül sor hatósági bontásra. Ez viszont ritka, főleg azért, mert a bontás költségeit az önkormányzatnak kell megelőlegeznie" - erősítette meg Bedő Katalin, aki szerint Magyarországon talán még soha nem fordult elő a Vir szigeti nyaralókhoz hasonló mértékű bontás.

Fotó: MTI
Nincs kompromisszum? (Képünk illusztráció)

"Egész családi ház, nyaraló lebontása nálunk kirívó esetnek számít. A területi közigazgatási hivataloknál vannak ilyen esetek, de ezek emlékezetesek, mert nem gyakoriak" - tette hozzá. Általában átalakítással, visszabontással próbálják meg szabályszerűvé tenni az építményeket, persze csak ha van rá mód. Az időnyerésre sincs sok lehetőség, hiszen a főosztályvezető szerint akkor is nagyjából egy év alatt pontot tesznek az ügy végére, ha valaki a magasabb szintű építési szervhez, illetve a bírósághoz fordul jogorvoslatért.

Szombathelyen ment a bontóbrigád

Szombathelyen idén márciusban sor került egy hatósági bontásra, igaz, itt csak maga az építmény volt magántulajdonban, ami közterületen, a város Fő terén állt. A Polgármesteri Hivatal felszólította a cukrászdaként működő 30 négyzetméteres pavilon tulajdonosát, hogy bontsa le az épületet, mert a városközpont megújul, a rendezési terv szerint itt a jövőben itt nem állhatnak ilyen épületek. Mivel a tulajdonos nem engedelmeskedett, jött a hatósági végrehajtás: rendőrök és közterület-felügyelők körbevették a bódét, amelyet el is bontottak.

"Tűzoltók és munkások szedték darabokra a pavilonomat" - mondta az [origo]-nak a tulajdonos, Abért Csaba, aki azt állítja, őt nem értesítették megfelelően, és a hivatal emberei "ott röhögtek rajta", mialatt fűrészelték szét az épületet. A Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál viszont kérdésünkre azt mondták, minden a jogszabályok szerint zajlott, és a vállalkozó nem engedelmeskedett a hatóság felszólításainak. "Huszonötmilliót ért maga a 30 négyzetméteres épület, a megyei főépítész tervezte annak idején" - mondta a vállalkozó, aki azóta az ügyészséghez és az ombudsmanhoz fordult az ügyével.

Gergely Zsófia