Nagy kihívás a kisebb parlament

A négy parlamenti párt megfontolt tempóban készül a 2010-es választásokra. Várhatóan még hetekig egyeztetnek, hogyan legyenek kevesebben két kampánnyal később. A matematikai képletek vizsgálata közben érdekes szövetségek alakultak: az MSZP az MDF-fel, az SZDSZ pedig a Fidesszel érvel közösen. A képviselők fogyatkozásának fő tétje, hogy az egyéni vagy a listás szavazatok legyenek-e erősebbek.

Lehet hogy az országos listára közvetlenül is lehet majd szavazni?

A Fidesz csökkentené leginkább a képviselők számát, nekik 200-250 fő közötti parlament lenne az ideális. Megtartanák a mostani vegyes rendszert, bár a tárgyalások elején még elképzelhetőnek tartották azt is, hogy csak egyéni jelöltek legyenek. (Ez mindig az erős pártoknak jó, egy tisztán egyéni választáson alapuló rendszerben vélhetően visszalépések nélkül csak két párt jutna be tavasszal a parlamentbe.) A mostani álláspontjuk szerint az egyéni választás kétfordulós rendszere maradna, maradhatna az országos lista is, de megszűnnének a területi listák. Az országos lista ezzel kettős funkciót kapna: egyrészt lehetne szavazni is rá, másrészt megmaradna kompenzációs szerepe is, vagyis az egyéni jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján is lehetne e listáról helyeket szerezni. A területi lista kiiktatásának így egyszerűen annyi értelme lenne, hogy kevesebb helyet kellene elosztani. A Fidesz óvatosan csökkentené az egyéni helyek számát és bővebben a listásokét, de konkrét számokat még nem közöltek.

Az SZDSZ nagyon hasonló álláspontot képvisel. Ők is megszüntetnék a területi listákat. Az egyéni helyeket 152-re, a listásokat pedig 98-ra csökkentenék.

A képviselői helyek csökkentése nagy belső vitákhoz vezethet. A pártokon belül így is éles harc folyik a jelöltségért, ha még kevesebben juthatnak biztos pozícióba, az még több belső konfliktust szülhet. Ráadásul mindegyik javaslat csökkentené az egyéni helyek számát. Az új körzethatárok meghúzása szintén kemény feladat lesz. Amikor a választási törvény született, akkor az volt az igény, hogy hatvanezer emberre jusson egy képviselő. Az 1989 óta történt demográfiai változások miatt ez azonban már elcsúszott. Az új határok kijelölésénél tehát figyelni kell a lakosság lélekszámára, azonban bizonyos hagyományokra is. Magyarországon sok olyan szomszédos település van, ahol rendre az országos átlagnál jobb eredményt ér el a bal- vagy a jobboldal. Zala megyében például általában erős a jobboldal, kivéve Nagykanizsát, ahol jó eséllyel indulhat baloldali jelölt is. Az egymással szomszédos Esztergom és Dorog is hajlamos kétfelé szavazni, ahogy a szintén közeli Dunakeszi és Vác is. Így a körzethatárok módosításánál a kialakult érdekövezetek erősen torzulhatnak, és ez még komoly vitákat szülhet akkor is, ha az új választási rendszer alapelveiben sikerül megegyezniük a pártoknak.

Magyari Péter