2005: a készülődés éve

Államfőválasztás, érettségi botrány, madárinfluenza-pánik, szécsényi gyerekgyilkosság és móri ítélet - az [origo] összefoglalója 2005-ről, amelyre alaposan rányomta a bélyegét a választási készülődés is.

Alkotmányellenesnek minősítette októberben az Alkotmánybíróság a májusban elfogadott ügynöktörvényt. A testülethez még Mádl Ferenc korábbi államfő fordult, mert aggályosnak tartotta a jogszabály több pontját. A törvény felszabadította és hozzáférhetővé tette volna az egykori ügynökaktákat, így bárki megismerhette volna, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak.

Idén tavasszal, miközben még veszekedtek a pártok az ügynökkérdés szabályozásán, az [origo] kezdeményezte a parlament és az egyházak átvilágítását. Ehhez kértünk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától adatokat a parlamenti képviselőkről, egyházi vezetőkről. A nagy történelmi egyházak vezetői - Bölcskei Gusztáv református vezető kivételével - megakadályozták, hogy az [origo] megtudja, együttműködtek-e a pártállami titkosszolgálatokkal vagy sem. Ehhez csak annyit kellett tenniük, hogy úgy nyilatkoztak, nem tartják magukat közszereplőnek és ezzel meggátolták, hogy a levéltár adatokat adjon ki róluk.

A parlamenti képviselők esetében a levéltár december 19-re végzett a munkával. Akiknek érintettsége a Mécs-bizottság munkája során felmerült, azokról már korábban kértünk adatokat, így róluk most nem érdeklődtünk újra. A többi képviselő közül egyedül Orbán Viktorról kaptunk, egy úgynevezett A-kartont, amelyet a katonai elhárítással foglalkozó ügyosztály állított ki. A dokumentumot Orbán júliusban honlapján már nyilvánosságra hozta, amikor beszámolt róla, hogy megpróbálták beszervezni - sikertelenül -, később pedig megfigyelték, követték és lehallgatták.

Jövőre bolognai rendszerben tanulnak (képünk illusztráció)

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az felsőoktatási törvény több részét is. A májusban elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc, korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény sérti a tudomány és az intézmények autonómiáját, egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó, irányító testületek hatáskörébe utal, amelyek közvetlenül érintik a tudomány kérdéseit a felsőoktatási intézményeken belül. A testület alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat. Ezután, november végén újra szavaztak a törvényről, akkor már elfogadták azt. Ezzel lehetővé válik, hogy Magyarország 2006-tól átálljon a bolognai típusú képzésre. Ennek lényege, hogy a hagyományos főiskolai és egyetemi rendszer helyett, három egymásra épülő szint lesz. Először a három- vagy négyéves, úgynevezett bachelor képzésre iratkozhatnának be a diákok. Ez lenne a felsőfokú alapoktatás, amelynek végeztével munkavállalásra jogosító oklevelet kapnának a hallgatók. Ezután a kétéves mesterképzéssel folytathatnák tanulmányaikat, majd megpróbálkozhatnának a doktori fokozat megszerzésével.

Az Alkotmánybíróság több új taggal bővült idén, emellett novemberben Bihari Mihály lett a testület elnöke, aki Holló Andrást váltotta a poszton. Még szeptemberben - hat év után - sikerült két új alkotmánybírót választania a parlamentnek, Bragyova András alkotmányjogász és Kovács Péter nemzetközi jogász személyében. Nomveberben pedig, két nappal Bihari elnökké választását követően, Balogh Elemért is alkotmánybíróvá választották. Emellett Holló András, a volt elnök is újra tagja lett a testületnek, és ezzel három és fél év után teljessé -11 főssé - vált az Alkotmánybíróság. Korábban a nyolc fővel működő testület több ülése is elmaradt, ehhez elég volt egyetlen tag hiányzása.