Egy 1998-ban született népjóléti miniszteri rendelet kimondja, hogy a munkahelyeken milyen mértékben terhelhetők a nők. A rendelet meg is jelöl néhány foglalkozást, melyet nem végezhetnek nők, és néhány munkaeszközt, melyet nem használhatnak. A kimondott tilalmak között szerepel, hogy nem lehetnek olvasztárok, nem dolgozhatnak légkalapáccsal, nem végezhetnek föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkát. A tilalmak nagy része azonban nem ilyen konkrét, inkább a rendelet értelmezésén alapul.
Néhány munkahelyen azonban általános szabályként értelmezik a rendeletet, így Magyarországon a nők nem lehetnek sem tűzoltók, sem mozdonyvezetők. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta, hogy vonuló tűzoltó, vagyis aki kimegy a tűzesethez, mentéshez, valóban nem lehet nő. "Az 1998-as miniszteri rendelet egyértelműen fogalmaz. Nem láthatjuk előre, hogy egy-egy esetnél mekkora lesz a kivonuló tűzoltó terhelése" - közölte.
A szóvivő hozzátette, hogy van még egy akadálya annak, hogy női tűzoltók is dolgozhassanak Magyarországon. Ugyanis a laktanyák sem alkalmasak arra, hogy nőket helyezzenek el bennük. Sem háló-, sem öltöző helységet nem tudnak biztosítani nekik. Dobson Tibor szerint az igény sem túl nagy: évente mindössze egy-két nő jelentkezik, hogy tűzoltó szeretne lenni. "Nem ostromolnak bennünket, tisztában vannak a lehetőségekkel" - fogalmazott a szóvivő. Dobson Tibor közölte, hogy ők nem férfisoviniszták, de ez nem egy női pálya.
Nem lehetnek, de nem is akarnak mozdonyvezetők lenni a nők
Kavalecz Imre, a MÁV szóvivője szintén a miniszteri rendelettel indokolta, hogy miért nincsenek női mozdonyvezetők itthon. A mozdonyvezetés a technika fejődésével egyre kevésbé veszi igénybe a szervezetet, de a szóvivő szerint bármikor adódhatnak váratlan helyzetek, melyek megoldásához olyan fizikai erő kell, ami a nőkben nincs meg. Kavalecz Imre úgy tapasztalta, hogy a MÁV-nál dolgozó nők nem is szeretnék kipróbálni magukat mozdonyvezetőként. Sok európai országban viszont vezethetnek mozdonyt nők, igaz, legtöbbször könnyű motorvonatokat.
Mesterházy Attlia, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a rendelet tulajdonképpen extra védelmet jelent a nőknek, a célja, hogy elkerüljék azt a fizikai terhelést, ami bizonyos munkakörökben esetleg károsíthatja a szervezetüket. "Különösen az esetleges későbbi terhességek miatt fontos ez"- tette hozzá. A rendelet, mely az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, az államtitkár szerint esélyegyenlőségi szempontból, ha nem is aggályos, de ellentmondásos. "Nagy dilemmát jelent, mert saját maguktól akarjuk megvédeni ezzel a nőket" - fogalmazott.
Az államtitkár ugyanakkor azt mondta, hogy minden nőnek joga van eldönteni, hogy mi akar lenni, és vállalni ezért a felelősséget. Mesterházy Attila azonban úgy véli, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a társadalmi felelősséget sem, mert ha valaki úgy dönt, hogy vállalja a kockázatot, aztán baj történik, már nem tehetnek semmit. "Nem állítom egyértelműen, hogy ez egy rossz rendelet, de talán érdemes lenne felülvizsgálni, és néhány esetben változtatni rajta". Az államtitkár a női katonákat hozta fel példának. "Régen nem engedték, hogy katonák legyenek, aztán mégis megoldották a dolgot" - mondta.
Matalin Dóra