Diszkókból és buszokról zárnak ki romákat

Majdnem mindenki ismer olyan esetet, amikor romákat hátrányos megkülönböztetés ért - derült ki a roma diszkriminációról szóló vitahétvége beszélgetésein, melyen 250 ember vett részt. Létezik például olyan szórakozóhely, ahová péntekenként nem mehetnek be a cigányok, de buszról is tiltottak már ki romákat. Az ország minden részéről érkezett átlagosan informált emberek szakértőket is meghallgatnak a romakérdésben, tőlük választ kaphatnak a felmerülő kérdésekre is.

Vasárnap a résztvevők a romák elkülönítéséről vitáztak. Az [origo] által meghallgatott tizenegy fős csoportban azonban többen nem tudták, mit jelent a szegregáció, és nem mindenkinek volt tapasztalata. A csoportban először az a vélekedés alakult ki, hogy az országban nem jelentős probléma a romák elkülönítése vagy elkülönülése, úgy gondolták, a média fújja fel a ritka eseteket. Egy putnoki asszony azonban tudott példát mondani: "Régebben laktam egy kis faluban, ahová a polgármester egyáltalán nem engedett be cigányt. A szomszéd faluban meg csak cigányok élnek, még ma is, legfeljebb egy-két paraszt család lehet" - mesélte.

Egy Borsod megyei óvodapedagógus elmondta: van olyan iskola a lakóhelyén, ami cigányiskola lett, meg óvoda is van ilyen. "De ez nem direkt, hanem úgy alakult ki, hogy a cigányoknak az az óvoda van közel, nem akarják messzebbre vinni a gyerekeiket" - tette hozzá. A többiek kérdésére, hogy azon a környéken laknak-e nem cigányok, úgy válaszolt: "Hát laknak, csak ők máshová, messzebbi óvodába viszik a gyerekeket." Hozzátette azonban, hogy tud olyan gazdag cigány családról is, amelyik szándékosan a távolabbi "magyar" iskolába íratja a gyerekeit. Mások tudtak olyan kórházakról, ahol elkülönítik a szülőszobán a cigány asszonyokat.

Egy zalaegerszegi roma férfi azt mondta: "A csak cigány óvoda meg iskola - ez szégyen ebben az országban 2005-ben." Egy székesfehérvári nő úgy látta: sokkal nagyobb a különbség és a törés a szegények meg a gazdagok között az országban, mint a cigányok és nem cigányok között.

Egy miskolci cigányiskola

A vitát követő csoportmegbeszélésen nyilvánvalóvá vált: nagyon erős Magyarországon a szegregáció, a speciális osztályokban sokszor képesítés nlküli pedagógusok dolgoznak, és a gyerekeket nagyon gyakran származási alapon válogatják be a valóban értelmi fogyatékosok közé. Pedig még az enyhén értelmi fogyatékos gyerekeknek is a normál általános iskolában a helye - erről beszélt Menyhért Ildikó cigány oktatási szakértő és Ürmös Andor, a Roma Integrációs Igazgatóság vezetője.

"Az elkülönített forma megbélyegzi a gyerekeket. Ha kicsi korban külön iskolába vagy fogyatékos osztályba járatják a cigányokat, annak jóvátehetetlen következményei vannak. Mindezt a mai napig az állam felemelt, esetleg dupla fejkvótával támogatja. Csak ma már nem kisegítőnek, hanem speciális iskolának vagy osztálynak hívják ezt a rendszert" - mondta Ladányi János, a Corvinus Egyetem tanára, a szegregáció szakértője.

Az [origo] az ülés után megkérdezte a résztvevőket, kaptak-e választ a kérdéseikre. "Az a jó, hogy itt most megmondták a szakértők, hogy igenis van szegregáció, de a pedagógusok meg a helyi érdekek fenntartják ezt. És az okosok próbálnak valamit tenni, de amíg ilyen erős a korrupció ebben az országban, addig nem lesz sok változás" - vélte egy székesfehérvári nő.

A vitahétvége után minden résztvevő kitöltötte ugyanazt a kérdőívet, amelyet néhány hónapja. A szociológusok vasárnap estig kiértékelik, mennyit változott a résztvevők véleménye a hétvégén, aikor lehetőségük volt végiggondolni a véleményüket, és sokat tanulhattak egymástól és a szakértőktől. Az [origo] részletesen beszámol majd az eredményről.

Wirth Zsuzsanna