Diszkókból és buszokról zárnak ki romákat

Majdnem mindenki ismer olyan esetet, amikor romákat hátrányos megkülönböztetés ért - derült ki a roma diszkriminációról szóló vitahétvége beszélgetésein, melyen 250 ember vett részt. Létezik például olyan szórakozóhely, ahová péntekenként nem mehetnek be a cigányok, de buszról is tiltottak már ki romákat. Az ország minden részéről érkezett átlagosan informált emberek szakértőket is meghallgatnak a romakérdésben, tőlük választ kaphatnak a felmerülő kérdésekre is.

Fotó: Fábián Évi

A csoport a téma szakértőinek azt a kérdést tette fel, hogy van-e joga egy munkaadónak nemet mondani, ha a jelentkező megfelel a feltételeknek, de nő, idős, sokgyerekes vagy cigány. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság vezetője azt a választ adta, hogy természetesen nem mondhat nemet a munkaadó, ennek ellenére ez mindennap megtörténik. A romákat elsősorban a jelentkezésnél diszkriminálják, vagyis olyan indokokkal, mint hogy betelt az állás, nincs felvétel, fel sem veszik a romákat. A teremben többen voltak, akiket ilyen kifogással már küldtek el, amikor munkát keresett.

Pankó Erika, a Roma Antidiszkriminációs Hálózat képviselője elmondta: az országban 41 helyen várják azokat, akiket ilyen sérelem ért, és közvetítenek a felek között. Pankó tapasztalatai szerint, ha a munkáltatót figyelmeztetik a következményekre, általában sikeresen megoldják a problémákat peren kívül. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság pedig tesztemberekkel méri fel a diszkriminációt. Az ezután induló perekben akár hatmillió forintos bírságot is kiszabhatnak a munkaadóra.

A vendéglátó sem válogathatja meg, hogy kit enged be a kocsmájába - derült ki a szakértők beszélgetésén. Ha nem engednek be romákat egy diszkóba, ki lehet hívni a rendőröket, akiknek kötelessége közvetíteni a felek között, vagyis segíteni az állampolgári jogok érvényesülését - mondta el Németh Zsolt ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola oktatója, aki úgy vélte, a magyar rendőrök között ma már egyre kevésbé van jelen a romákkal szembeni megkülönböztetés.

A kutatás résztvevői utólag értékelték a plenáris ülést, és többségük hasznosnak találta: úgy gondolták, hasznos volt megtudni, hogy hová fordulhatnak segítségért, és másoknak is tudnak majd tanácsot adni ezentúl, ha diszkrimináció éri.

Az [origo] megkérdezte James S. Fishkint, a deliberatív közvélemény-kutatás kitalálóját, hogyan értékeli a magyarországi vitahétvége első napját. "Mindenütt másképp alakul, hogy az emberek a kiscsoportos megbeszéléseket, vagy a plenáris üléseket találják érdekesnek" - mondta. "Most még egyáltalán nem tudom, hogy mi jön ki eredménynek annak ellenére, hogy egy nap már eltelt a hétvégéből. Ezt majd csak az eredmények kiértékelésekor fogjuk megtudni" - tette hozzá. Fishkin nem foglalkozott konkrétan a magyarországi romák problémáival, de megemlítette: ez a deliberatív közvélemény-kutatás nagyon hasonló ahhoz, amelyet Ausztráliában rendeztek, ahol az őslakókról volt szó.

A vitahétvége vasárnap a szegregációról szóló vitákkal és beszélgetésekkel folytatódik a CEU konferencia-központjában.