Átszavazásokkal sem lett elnök Szili

Érvényes, de eredménytelen volt az államfőválasztás első, hétfői fordulója. Összesen 196-an szavaztak érvényesen, ebből 183-an Szili Katalinra, 13-an Sólyom Lászlóra. A fideszes képviselők nem adták le voksukat, helyette rendkívüli frakcióülést tartottak. A két jelölt, Szili Katalin és Sólyom László valamelyikének az összes képviselő szavazatainak kétharmada, azaz 258 voks kellett volna a győzelemhez. Így csak kedden dől el, ki lesz az államfő.

Szili Katalin, az Országgyűlés első női elnökének pályája mentes a hangos botrányoktól. Politikai karrierje folyamatosan ívelt felfelé, a közvélemény-kutatások szerint hosszú ideje a legnépszerűbb politikusok egyike.

Szili a pécsi jogi kar elvégzése után gyámügyi előadóként kezdett el dolgozni a pécsi városi tanácson, majd a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, illetve a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hatósági osztályának vezetője lett. 1983-ban lépett be az MSZMP-be.

Politikai karrierje 1992-ben kezdődött, amikor egy időközi önkormányzati választáson képviselővé választották Pécsett: ez volt a szocialisták rendszerváltás utáni egyik első sikere. 1994-ben, az országgyűlési választáson nyert baranyai választókerületében (aztán 1998-ban és 2002-ben is), és képviselő lett. 1994-98 között környezetvédelmi államtitkár, majd 1998-2002-ben parlamenti alelnök lett, 2002-től pedig az első női országgyűlési elnök. 2000 és 2004 között a szocialisták egyik legbefolyásosabb embere volt.

Képviselőként és politikusként főleg környezetvédelmi és állatvédelmi témákkal foglalkozott, míg parlamenti elnökké nem választották. Ő volt az egyik beterjesztője a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló törvénytervezetnek, amelyet mostani ellenlábasa, Sólyom László készített a Védegyletnek. Ezt, noha már három éve benyújtották, még nem is vették napirendre. A szintén Szili nevéhez fűződő, az állatkínzás büntetéséről szóló javaslat viszont életbe is lépett, és azóta már ítéltek börtönre állatkínzókat.

Szili hívei szerint alkalmas a nemzeti egység megjelenítésére, gyakran tesz gesztusokat a másik oldalnak, és azért ott is viszonylag népszerűnek számít. Korábban volt olyan kereszténydemokrata politikus, aki azt nyilatkozta, hogy Szili számukra is elfogadható elnöknek, mivel vallásos, és ha a Fidesznek nem lesz saját jelöltje, akkor a Fideszen belüli MKDSZ-szekció kész rá szavazni. Volt példa arra is, hogy a saját pártjával ellentétes álláspontot képviselt, így például a decemberi kettős népszavazás esetén, ahol ő az MSZP-vel szemben azt mondta, hogy ő igennel fog szavazni a kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésre. Kikelt Gyurcsány Ferenc ellen, amikor Gyurcsányt még sportminiszter korában hevesen támadta az ellenzék a meggazdagodása miatt, azonban egy interpellációnál az ő elnökként leadott szavazata mentette meg Gyurcsány miniszteri válaszát.

Szili ugyanakkor saját politikai szövetségeseit is megosztja. Az SZDSZ például azért nem vesz részt az elnökválasztáson, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az MSZP pártpolitikust jelöl a posztra.

Szili: Nem volt még szocialista államfő

Szili idén márciusban nyilatkozott először arról, hogy vállalná az elnökjelöltséget. Az Észak-Magyarország című napilapnak a következőket mondta: "Szerénytelenség nélkül, a körülmények ismeretében hiszek az esélyemben." Érvként hozta fel jelöltsége mellett, hogy "a rendszerváltozás óta már volt liberális és konzervatív elnöke is Magyarországnak, szocialista azonban még nem".

Szili Katalin másfél éve még azt mondta az elnökválasztásról: "Olyan személyt kell köztársasági elnöknek jelölni, akinek megvan az esélye, hogy a kétharmados parlamenti támogatást elnyerje. Nem volna elegáns a végső lehetőséggel élve, tehát egyszerű többséggel átszuszakolni valakit a parlamenten. A társadalom lehető legnagyobb részét kell képviselnie az elnöknek."