Átszavazásokkal sem lett elnök Szili

Érvényes, de eredménytelen volt az államfőválasztás első, hétfői fordulója. Összesen 196-an szavaztak érvényesen, ebből 183-an Szili Katalinra, 13-an Sólyom Lászlóra. A fideszes képviselők nem adták le voksukat, helyette rendkívüli frakcióülést tartottak. A két jelölt, Szili Katalin és Sólyom László valamelyikének az összes képviselő szavazatainak kétharmada, azaz 258 voks kellett volna a győzelemhez. Így csak kedden dől el, ki lesz az államfő.

Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a köztársasági elnöki poszt egyik lehetséges várományosa, akinek jelöltségét egy civil szervezet szorgalmazta először, majd előbb az MDF, utóbb - az utolsó pillanatban - pedig a Fidesz is szárnyai alá vett. A 63 éves alkotmányjogász a jogi karon tanított, amikor a nyolcvanas években elkezdett politizálni. Több ellenzéki civil szervezetben is részt vett, így a Nyilvánosság Klubban, a Márton Áron Társaságban, a Független Jogász Fórumban és a Duna Körben is. Egyik alapítója volt az MDF-nek. A párt delegáltjaként részt vett a rendszerváltást biztosító törvények kidolgozásában, először az Ellenzéki Kerekasztal, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.

Még az első szabad választások előtt lemondott MDF-es tagságáról és minden más posztjáról, mert 1989 novemberében alkotmánybíróvá választották. Rövid ideig a testület helyettes elnöke volt, majd 1990-től 1998-ig háromszor is az Alkotmánybíróság elnökévé választották. Elnöksége alatt számos alapvető fontosságú határozatot hozott a testület.

Ő volt az előadó bírája például a halálbüntetést eltörlő döntésnek, a köztársasági elnök jogállásáról szóló határozatnak, de olyan lényeges kérdésekben is állást foglalt a vezetése alatt álló testület, mint a kárpótlás, a terhességmegszakítás vagy a népszavazás. Aktivista alkotmánybírósági elnöknek tartották, akinek idején számos jogszabályt semmisítettek meg alkotmányellenesség miatt, így például a két egykori MDF-es képviselőről elnevezett Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvénytervezetet, amely az előző rendszerben elkövetett politikai bűnök, gyilkosságok esetében kizárta volna az elévülést, hogy felelősségre lehessen vonni a régi tetteseket. Az Alkotmánybíróság aktivitását a szükségszerűséggel indokolta egy interjújában, mivel az első időkben az alkotmányt "tégláról téglára kellett felépíteni".

Alkotmánybírósági múltjából az egyik legnagyobb eredményének azt tartja, hogy a testület igen hamar kivívta magának azt a súlyt, tekintélyt, amelyet az alkotmánybíróságok a régi demokráciákban is élveznek, valamint azt, hogy rövid idő alatt sikerült az alkotmányt egységes rendszerré fejleszteni azáltal, hogy szinte minden paragrafusához olyan értelmezést adtak, amely a többi szakasz értelmezésével is összhangban volt. De büszke arra is - mint ahogy az [origo]-nak korábban elárulta -, hogy a politikusok nem kísérelték meg az Alkotmánybíróság közvetlen befolyásolását.

Sólyom: Saját magam írtam a gépbe a határozattervezeteimet

Hogy milyen típusú alkotmánybírósági elnöknek tartotta magát? Erről így vallott az [origo]-nak: "Még tudós koromban megszoktam, hogy mindent magam csinálok, az AB-ben is kényes voltam arra, hogy ítéleteimet magam készítsem elő, még a számítógépbe is magam írtam minden határozattervezetemet. Arra ügyeltem, hogy minden bírónak jussanak jelentős ügyek. De nem hiszem, hogy rutinos, a feladatokat szétosztó és voltaképpen csak koordináló vezető lettem volna. Igen sok külföldi alkotmánybíróságon az elnök maga nem készít elő ügyeket, hanem az ülést vezeti, koordinál és reprezentál, én ezzel szemben rengeteg jelentős ügyet eleve magamnak tartottam fenn."

Miután nem választották meg újra alkotmánybírónak, Németországba ment vendégprofesszornak. Csatlakozott a Védegylet nevű környezetvédelmi mozgalomhoz, ahol egy törvényjavaslatot is kidolgozott a jövő nemzedékek ombudsmanjáról. A tervezetet két szocialista képviselő, köztük Sólyom mostani riválisa, Szili Katalin terjesztette a parlament elé 2002 júniusában, ennek ellenére mostanáig sem vették napirendre. Mindenesetre azt ígéri, hogy ha megválasztják köztársasági elnöknek, tenne azért, hogy a parlament foglalkozzon a jövő nemzedékek érdekeit védő biztosi tisztség létrehozásával.

Sólyom kapcsolata a környezetvédelemmel nem új keletű, hiszen a nyolcvanas években a Duna-körnek is alapító tagja és jogi tanácsadója volt. A másik környezetvédelmi témájú elnöki terve a Zengőre tervezett lokátorra vonatkozik. Az elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is, így megválasztása esetén tenne azért, hogy a NATO-radar csak akkor épülhessen meg a védett területen, ha bebizonyosodik, hogy más módon lehetetlenné válna Magyarország védelme.

Ahogy alkotmánybírósági elnökként, úgy államfőként sem hagyná magát befolyásolni, hanem mindenben a helyes mértéket keresné - fogalmazott egy interjújában. Szerinte legalább egy év kell neki ahhoz, hogy kialakuljon benne a helyes mértéket sugárzó elnöki habitus. Az elnöki posztot úgy képzeli el, hogy "az államfő mozdulatlanul ül, figyel, és ha kell, lép: egy elnök nem ugrál" - mondta a Népszabadságnak.