Szlovákiai melósok, dán sajtok, ír magyarok

Az egyéves EU-tagság 76,5 milliárd forint bevételt hozott Magyarországnak. A közértekre olcsó külföldi élelmiszerek zúdultak, és szlovákiai munkavállalók ezrei járnak át dolgozni. Néhány tízezer magyar dolgozik az EU-ban, és több mint huszonkétezren írtak már valamilyen EU-s pályázatot.

A tagság egy fontos része nem pénzgyi, hanem politikai kérdés. Magyarország közepes méretűnek számít az EU-ban, így elvben a befolyása is ekkora a közös döntésekkor. Balázs Péter volt EU-biztos szerint a magyar politikusok még nem érzik át eléggé, hogy meddig mehetnek el, és sokszor túl óvatoskodóak. "Nekem úgy tűnik, a kormányzat egyelőre kicsit riadtan áll a kitágult dimenziókban, és fontos ügyekben nincs még álláspontunk. Néhány dolog, ami elhangzik, kissé tárgyalás ízű" - nyilatkozta a közelmúltban a Népszabadságnak.

Ugyanakkor Somogyi Ferenc külügyminiszter elégedett az eddigi eredményekkel, és szerinte Magyarország lehetőségeihez képest jól szerepelt az első évben. Különösen az új csatlakozók melletti magyar aktivitást emelte ki Somogyi. A gyors román, a bolgár és a horvát tagság mellett van a magyar kormány, és Románia esetében a kérdést igyekszik összekötni a magyar kisebbség helyzetének javulásával.

Európai Parlament

Az EU intézményeiben kvóta-rendszer alapján dolgozhatnak az egyes tagországok állampolgárai. A magyarok jól állnak az állások betöltésével a többi új csatlakozóhoz képest. Első szintű vezetőből egyet adhatunk, ő már Brüsszelben dolgozik az Európai Bizottság közlekedési és energetikai főigazgatóságának helyettes vezetőjeként. A hat további második szintű vezetői posztból hármat sikerült eddig betölteni, és összesen 173 magyarnak van állása EU-intézményben. (Nem tartoznak ide a parlament magyar képviselőinek asszisztensei, és a magyar diplomaták körüli emberek sem.)

Magyar kudarcnak számít, hogy az EU határőrizettel foglalkozó központi intézménye nem itt létesül majd. Az öt pályázó ország közül a lengyelek lettek a befutók, miután néhány hete a helyzetet reménytelennek látó magyar kormány visszalépett.

Az utóbbi idők egyik legfontosabb EU döntése az euró-övezethez tartozó országokra vonatkozó költségvetési szigor lazítása volt. Magyarországon ugyan még nincs euró, de a döntés megkönnyítette a lehetőségét, hogy 2010 körül már legyen. A maximum három százalékos államháztartási hiányról szóló szabály lazítását ezért Magyarország is támogatta.

Kisebbségben maradt ugyanakkor a magyar diplomácia, amikor elhalasztották a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdését. A volt Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai hiába érveltek a tárgyalások megkezdése mellett, a többség ezt egy háborús bűnökkel vádolt horvát tábornok kiadatásához kötötte.

A magyar EP-képviselők jól állnak a bizottsági helyekkel, az ország méretéhez képest több befolyásos bizottságban is van magyar elnök vagy alelnök. Néhány napja pedig magyar kezdeményezésre fogadott el a parlament egy romákról szóló határozatot. Az EP mindkét cigány származású képviselője magyar.

Az EU-tagsággal általában elégedettek a magyarok. A Medián felmérése szerint május elsején nyolcvan százalék szavazna a csatlakozásra, az Unió támogatottsága alig változott. A falun élők és a mezőgazdasági dolgozók között kicsit csökkent az EU népszerűsége, de a fiatalok és a vezető beosztásúak között enyhén növekedett.

Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint "Döntő fordulat ugyan nem következett be, de ha belegondolunk, már az első évben is történtek fontos változások." Az államfő két kudarcot emelt ki: nem sikerült az agrártámogatások zökkenőmentes elosztása, és az EU megfeddte Magyarországot a magas költségvetési hiány miatt.

Magyari Péter