Szlovákiai melósok, dán sajtok, ír magyarok

Az egyéves EU-tagság 76,5 milliárd forint bevételt hozott Magyarországnak. A közértekre olcsó külföldi élelmiszerek zúdultak, és szlovákiai munkavállalók ezrei járnak át dolgozni. Néhány tízezer magyar dolgozik az EU-ban, és több mint huszonkétezren írtak már valamilyen EU-s pályázatot.

Az EU egyik alapja a munkaerő szabad áramlása. Ez az új tagokra azonban csak részben igaz, hiszen mindössze három régi tagország nyitotta meg munkaerőpiacát teljes mértékben az újak előtt. A keletiek európai rohama azonban elmaradt, így az eddig is teljesen nyitott Nagy-Britannia, Írország és Svédország után elképzelhető, hogy Franciaország is korlátlanul beengedi az újak állampolgárait jövőre.

A nyitottak közül a legnagyobb Nagy-Britannia, ahol a csatlakozás óta négyezer magyar vállalt legálisan munkát. Ennél kevesebben csak észtek mentek a brit szigetre az új csatlakozók közül. Rettegtek a brit konzervatíok a keleti rohamtól, de az összesen 140 ezer, többségében lengyel próbálkozónak 40 százaléka egy éven belül hazament.

Elmennek nyugatra

Svédországba szintén közel négyezer magyar utazott ki dolgozni, míg Írországban 2100-an találtak állást. A többi régi EU-s országban külön engedély kell a munkavállaláshoz a magyaroknak. Németországban 17 130-an, Ausztriában 16 300-an kaptak lehetőséget, és még Olaszországban éri el az ezret a magyar munkavállalók száma. Néhány százan jutottak holland és spanyol munkahelyhez, míg Belgiumban csak 54, Dániában 65, Finnországban pedig 60 engedélyt adtak ki magyaroknak.

A Tárki közvélemény-kutatása szerint a magyarok később se mennének, mindössze a lakosság két százaléka keresett eddig munkát az EU-ban. Ez tíz százalékkal kevesebb mint 2000-es, vagyis a csatlakozás előtt készített felmérésük idején volt.

Az egyetlen szakma az orvosoké, ahol jelentős a vándorlási kedv. Eddig 6-700 magyar orvos vállalt munkát az EU-ban, és az orvostanhallgatók háromnegyede komolyan fontolgatja, hogy inkább az EU valamelyik gazdagabb országában gyógyítja majd a betegeket.

Magyarországra az EU legtöbb országából nem jöttek többen dolgozni, mint a csatlakozás előtt. Egyetlen fontos kivétel Szlovákia: a sokszor magyar nemzetiségű munkavállalók szép számmal ingáznak otthonuk és Győr-Moson-Sopron illetve Komárom-Esztergom megye gyárai között. A többségükben munkásként dolgozók a régióban lenyomták a fizetéseket, és a csatlakozás óta csak Győr megyében négyezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A megyében becslések szerint hatezer szlovákiai dolgozik, pontos adat azért nincs, mert bejelentésük ugyan kötelező, de nincs retorzió azokkal szemben, akik ezt nem teszik meg.

Az egészségügyi területen érdekes csere tapasztalható a térségben: miközben a magyar ápolók burgenlandi kórházakba járnak át, addig helyükre szlovákiaiak érkeznek a határ menti intézményekbe.