A hatóságok miatt ült négy hónappal tovább egy férfi

Büntetésénél négy hónappal tovább tartottak börtönben egy férfit. A túlültetés oka, hogy a bíróság késve foglalta összbüntetésbe a férfi által elkövetett bűncselekményeket, a büntetés-végrehajtási intézet pedig nem helyezte szabadlábra, amíg meg nem kapta a jogerős bírósági döntést. A férfit annak ellenére nem engedték szabadon, hogy a jogszabályokból nyilvánvaló volt, már rég szabadulnia kellett volna. Tavaly összesen 23 hasonló eset történt az országban, de mindössze két fegyelmi eljárás indult.

Juhász és az ügyét képviselő Kárpáti József, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint az első fokú összbüntetési határozat megérkezése, február 18. után a büntetés-végrehajtási intézetnek szabadlábra kellett volna helyeznie Juhászt, de legalábbis a bíróság bevonásával mindent meg kellett volna tennie, hogy a férfi szabadulhasson, hiszen nyilvánvalóvá vált, hogy büntetése csak enyhülhet, nem súlyosbodhat. "Az alperes közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenysége körében elkövetett mulasztása jogellenes szabadságelvonáshoz vezetett" - fogalmazott.

Juhász ügyvédje szerint kifogásolható, hogy a pálhalmai vezetés nem tett többet a férfi ügyének rendezéséért, mert több munkatársa is tisztában volt helyzetével. "2003. április 26. napján parancsnoki meghallgatásra jelentkeztem, és előadtam, hogy álláspontom szerint már szabadulnom kellett volna. Az objektum parancsnoka azt közölte, hogy ez nem az ő hatásköre, hanem a büntetés-végrehajtási ügyészé. Ezt követően - a következő fogadónapon -, 2003. május 8-án felkerestem a büntetés-végrehajtási ügyészt, és előadtam a kérelmemet, mely szerint vegye fel a kapcsolatot a bírósággal, kérdezze meg, jogerős-e a döntés, és ha igen, akkor intézkedjen a szabadításomról. Erre azt a választ kaptam, hogy forduljak levélben a bírósághoz, mert ő ilyen dolgokkal nem foglalkozik. Én jeleztem, hogy már írtam leveleket, de semmilyen választ nem kaptam. Erre ő közölte, hogy várjam meg a választ" - mesélte a bíróságon Juhász.

"Az alperestől elvárható lett volna, hogy valami jogi megoldást találjon" Juhász problémájára - mondta az ügyvéd. Ilyen megoldás lehetett volna szerinte, hogy különös méltánylást érdemlő helyzetekben félbeszakítható a börtönbüntetés. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet szerint "a szabadságvesztés végrehajtása fontos okból - közérdekből, illetve az elítélt személyi, családi körülményei, egészségi állapota miatt - félbeszakítható". Ezt tartalmazza a Pálhalmai Büntetés-végrehajtási Intézet házirendje is. E szerint "büntetés-félbeszakítást fontos családi vagy személyes okból kérhet, ha az a börtönön belülről nem rendezhető, és az ön jelenlétére feltétlenül szükség van".

A börtönt képviselő ügyvéd szerint azonban "a felperes részéről olyan konkrét kérelem, hogy a büntetést szakítsuk félbe, nem volt". Azt is hozzátette, hogy ilyen indokkal benyújtott kérelmet nem is fogadhattak volna el, mert a büntetés megszakítása nem ilyen problémák rendezésére szolgál. Annak ellenére, hogy a törvény személyes okból is engedélyezi a büntetés félbeszakítását. "Amennyiben adat van arra, hogy a fogvatartottnak már szabadulni kellene, a büntetés-végrehajtási intézet alkalmazottjainak akkor sem kötelezettsége és ilyennel nem is foglalkozunk, hogy a fogvatartottat félbeszakítási kérelem előterjesztésére biztassuk" - magyarázta el a tárgyaláson a gyakorlatot Csuti György, a pálhalmai fogvatartási ügyek osztályvezetője. Szerinte hasonló ügyekből nem igazán adódnak problémák: "csak nagyon kirívó, ritka esetben" történik meg, hogy "valaki túlüli a büntetését" - mondta.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) adatai szerint tavaly 13 esetben fordult elő, hogy egy elítéltet jogellenesen tartottak fogva. A felelősség tisztázására indított vizsgálatok azonban - a BVOP [origo]-hoz eljuttatott összesítése szerint - mindössze két alkalommal vezettek felelősségre vonáshoz: két fegyelmi eljárás indult, melyek végén fenyítést szabtak ki, bírói szakaszba azonban egyetlen ügy sem került. A BVOP szerint nem a büntetés-végrehajtás hibájából 10 esetben történt jogellenes fogva tartás. A jogsértéseket alapvetően nem az elítéltek panaszai alapján vizsgálták ki.

Sáling Gergő