Zöldeket figyelt meg a titkosszolgálat

A Nemzetbiztonsági Hivatal Évkönyve szerint a környezetvédő és háborúellenes csoportok egy részét szélsőbaloldali szervezetként tartják számon, és ezért "figyelemmel kísérik tevékenységüket". A Védegylet és sok más környezetvédő, emberi jogvédő csoport nyílt levélben tiltakozott a titkosszolgálati államtitkárnál az NBH eljárása ellen.

A Védegylet kezdeményezésére közéleti aktivisták, környezetvédő és emberi jogi szervezetek fordultak nyílt levélben Tóth András polgári titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkárhoz, a felügyelete alá tartozó Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2003-as Évkönyve kapcsán. Az NBH kiadványa a zöldek szerint differenciálatlanul bélyegzi szélsőbaloldalinak a magyar háborúellenes és környezetvédő mozgalmak résztvevőit.

A Nemzetbiztonsági Hivatal 2003. évi Évkönyve a "szélsőséges szervezetek és csoportok" témakörön belül "szélsőbaloldali szervezetek" címen emlékezik meg a hazai háborúellenes és környezetvédő mozgalmak elmúlt évi tevékenységéről.

Az Évkönyv szerint "a hivatal figyelemmel kíséri a szélsőbaloldali mozgalmak környezetvédő ágát. Agresszivitás nem tapasztalható részükről, ami azonban az Európai Unióhoz való csatlakozást követően változhat. Nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egyes környezetvédő csoportok céljuk elérése érdekében az agressziótól sem riadnak vissza. Ennek egyik előjeleként is értelmezhető, hogy a Magyarország területén szervezett környezetvédő táborokban az aktivistákat az elméleti és fizikai tréning mellett a demonstrációk, tüntetések helyszínén tapasztalható hatósági intézkedések elleni teendőkre is felkészítik."

Az NBH az agreszivitásra példaként említi meg a Paksi Atomerőmű tavalyi meghibásodása utáni egyik akciót. E szerint egy környezetvédő mozgalom (bár az Évkönyv nem említi, de ez a Greenpeace volt) néhány külföldi és magyar aktivistája több demonstrációt szervezett az erőmű közelében, ahol kisebb rendbontásra is sor került.

A zöldek levelükben megdöbbentőnek tartják, hogy a titkosszolgálat azzal riogatja a közvéleményt, hogy félni kell tőlük, mert a jövőben agresszívebbek lehetnek.

A nyílt levél aláírói, köztük Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, Szikinger István alkotmányjogász, Tamás Gáspár Miklós filozófus vagy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a titkosszolgálat alaptalanul összemossa a különféle, az iraki háborút ellenző, illetve környezetvédő mozgalmakat, közöttük világszerte elismert nemzetközi szervezetek hazai csoportjait is. A levél aláírói szerint ez helytelen, mert a magyarországi környezetvédő és háborúellenes mozgalmak rendkívül sokszínűek.

Schiffer András, a Védegylet szóvivője hozzátette azt is, hogy az Évkönyvből kiderül, hogy megfigyeltek több környezetvédőt is. Ezért levelükben azt írják: elvárják, hogy az NBH adjon számot arról, hogy a múlt évben mely háborúellenes és környezetvédő szervezeteket, mennyi ideig és milyen törvényes okból vetettek alá titkosszolgálati megfigyelésnek.

Tóth András a nyílt levélre válaszolva az MTI-vel közölte: "Sajnálom, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyvében megjelent néhány sor félreértésre adott alkalmat." Szerinte a hazai környezetvédő mozgalmak megmozdulásait éppúgy, mint a háborúellenes szervezetek demonstrációit tartósan jogkövető magatartás jellemzi.

Kijelentette: a nemzetbiztonsági szolgálatok jogállami keretek közt működnek, a Nemzetbiztonsági Hivatal nem figyel meg háborúellenes vagy környezetvédő szervezeteket, amelyek alkotmányos jogukkal élve adnak hangot véleményüknek, tiltakozásuknak. Az államtitkár kiemelte: A törvény értelmében csak és kizárólag akkor kezdhet adatgyűjtést az NBH, ha alkotmányellenes tevékenységre utaló adatok keletkeznek.