Évek óta nem kap papírokat a BM hibájából

Vágólapra másolva!
András Szilárd 13 éve él Magyarországon személyi iratok nélkül. A 23 éves fiú a 90-es évek elején Csíkszeredáról érkezett Magyarországra édesanyjával. Anyját hét év után kiutasították a magyar hatóságok, mert bár kért, mégsem kapott letelepedési engedélyt. Szilárdot is ki akarták utasítani, ám az utolsó éves középiskolás sikerrel fellebbezett, maradhatott. Romániában börtönnel fenyegetik, mert "elszökött" a katonaság elől. Magyarországon viszont a hatóságok évek óta tologatják aktáját. Romániában nem ismer senkit, Magyarország nem fogadja be, jogilag nem létezik.
Vágólapra másolva!

Július végén a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, Kárpáti József, újabb levelet írt Lamperth Mónika belügyminiszternek. Azt kérdezte, hogy áll a méltányossági kérelem elbírálása, Szilárd ugyanis még mindig papírok nélkül él, helyzete kilátástalan. A levél augusztus 5-én érkezett meg a BM-be, a válasz viszont csak október 7-én született meg. Egyed Zoltán, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Idegenrendészeti Igazgatóságának vezetője arról tájékoztatta az ügyvédet, hogy sem a 2001-es idegenrendészeti törvény, sem a végrehajtási rendelet nem tartalmaz előírást a méltányossági eljárásra, ezért azt a joggyakorlat alakítja. (Tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt egyébként méltányosságból rendkívül ritkán adnak ki. Nemrégiben egy magyar nemzetiségű mozgáskorlátozott férfi letelepedését engedélyezték méltányosságból, hogy gondozhassa a Magyarországon élő szellemi fogyatékos fiát.)

Így az első fokú hatóság vizsgálja meg - folytatta levelében Egyed -, hogy a letelepedés feltételei fennállnak-e, és utána tesz javaslatot a miniszternek a méltányosság alkalmazására (vagy mellőzésére). Ennek értelmében "András Albert Szilárd román állampolgár esetében is szükség lenne a letelepedési kérelem benyújtására, hiszen annak hiányában érdemi vizsgálatára nem kerülhet sor". (A belügyminiszternek küldött kérelemhez 3 ilyen korábbi kérelmet csatoltak.) Az igazgató azt is írta, hogy a februári meghallgatáson felhívták Szilárd figyelmét, szerezzen be érvényes úti okmányt. Ennek a jegyzőkönyvben nincs nyoma. Az okirat "feltétele mind a magyarországi tartózkodása rendezésének, mind letelepedése engedélyezésének" - olvasható az október 2-ára keltezett igazgatói levélben, amely javasolja, hogy Szilárd mielőbb keresse fel az őt februárban meghallgató szegedi hivatalt, ahol a kérelem benyújtásával kapcsolatos "szükséges tájékoztatást megadják számára".

Novemberben ismét meghallgatást tartottak Szegeden. Egy kérdésre válaszolva Szilárd elmondta: 2-3 évvel ezelőtt megpróbált útlevelet kérni Románia szegedi konzulátusán, de felvilágosították, hogy legfeljebb hazatérési okmányt kaphat. Személyi igazolványt és útlevelet majd Bukaresten kell kérni. Egyúttal figyelmeztették arra, hogy számolnia kell a felelősségre vonással, esetleg börtönbüntetéssel is, mert önkényesen kivonta magát honvédelmi kötelezettsége teljesítése alól.

November 27-én Szilárd ügyében megszületett az immár hetedik beadvány. Ebben ügyvédje felmentést kért a letelepedéshez szükséges útlevél (hiteles másolat) és a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány benyújtása alól. Egy 2001 -es kormányrendelet értelmében a hiányzó okiratok benyújtása alól az idegenrendészeti hatóság felmentést adhat, ha a "külföldi igazolja vagy valószínűsíti, hogy azokat önhibáján kívül nem tudja beszerezni".

Somos András