Egyre több vita van a hatalmi ágak között

Egyre több a konfliktus a három hatalmi ág között. A törvényhozókat a kormányváltás óta megosztja a rendőrség és az ügyészség munkája. A brókerbotrány kapcsán közvetlen konfrontálódott az ügyészség és a rendőrség is. Legutóbb pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiltakozott amiatt, hogy közéleti személyiségek kritizáltak több bírósági döntést. Az [origo] által megkérdezett jogszociológus szerint szükség van a nyilvánosság kontrolljára. Úgy vélte, alapvetően bizonyos személyek vitájáról és nem a hatalmi ágak összecsapásáról van szó. A szakértő szerint a legfőbb probléma, hogy nem konkrét kijelentéseket utasítanak vissza az érintettek, hanem egyből a hatalmi ág elleni támadásról beszélnek, ami megrendíti az emberek intézményekbe vetett bizalmát.

Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke kritizálta a bírókat, akik szerinte életükben nem vették még kezükbe az alkotmányt, és ezt az ítéleteik is tükrözik. Lomnici erre azt mondta, hogy az alkotmány forgatása nem a bíróságok feladata, erre van egy külön szerv, mégpedig az Alkotmánybíróság.

"A bíróságok és bírák függetlensége a demokratikus jogállam egyik legfontosabb, védelmezendő alapelve" - reagált Medgyessy Péter miniszterelnök Lomnici felhívására, azonban célzott a nagy vitát kiváltott ítéletre is: "nincs demokrácia, nincs modern köztársaság akkor, ha bárki kirekesztésre hívhat, ha bárki hivatalos okiratban primitívnek nevezheti embertársát. A köztársaság valamennyi, a demokrácia eszméjében hívő polgárának kötelessége, hogy a közös, jogállami Magyarország védelmében emelje fel szavát az ilyen megnyilvánulásokkal szemben" - írta közleményében a kormányfő, aki tűrhetlennek, elfogadhatatlannak nevezte a gyűlöletkeltés, a kirekesztés, a megbélyegzés minden megnyilvánulását.

Mádl Ferenc köztársasági elnök kiállt Lomnici mellett. "Köztársasági elnökként kötelességem felhívni a figyelmet arra, hogy a közhatalom gyakorlóinak különös körültekintéssel szabad csak a bíróságok ítélkezésével kapcsolatban megnyilvánulni" - írta. "A konkrét bírósági eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás vagy akár az ítélkezés általános irányának nyilvános kritikája a közhatalmat gyakorló személyek részéről - tekintettel a hatalmi ágak elválasztására és a jogállamiság követelményeire - veszélyeztetheti a bíróságok alkotmányban garantált függetlenségét és így az államszervezet demokratikus működését" - áll levelében.

Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint természetesen kritizálható egy-egy bírósági döntés, hiszen emberek sorsa, egzisztenciája dől el egy-egy bírói döntésnél. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "amennyiben politikai tényezők alkotnak véleményt az egyes bírói ítéletekről vagy akár a bíróság működéséről általában, ott óvatosabbnak kell lenni". A miniszter szerint a látszatát is kerülni kell annak, "hogy a végrehajtó hatalomból átszólnának a bíróságra, és vágyaikat fogalmaznák meg, hogy milyen működést kívánnak látni". Bárándy közölte: az ilyen "átszólásnak" van egy törvényes módja a törvényalkotáson keresztül, hiszen a bíró kezébe a munkaeszközt a végrehajtó hatalom, a törvényhozás adja. "Az ezen túli befolyásolási törekvéseket vissza kell verni" - jelentette ki az igazságügy-miniszter.

Bárándyval szerda délután személyesen is egyeztetett Lomnici az ügyben. A miniszter az ítéletek véleményezéséről ekkor is azt mondta: a kritikát a bíróknak is el kell viselniük. Lomnici viszont úgy vélte, többen megsértették véleményükkel a bírókat. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman korábbi nyilatkozatával kapcsolatban az LB elnöke azt mondta, a megnyilvánulás tekinthető a Legfelsőbb Bíróság és a kisebbségi ombudsman hivatala közötti belvillongásnak. "Nem ez az első eset, hogy Kaltenbach bírói ítéletet kritizál" - jegyezte meg Lomnici. Szerinte az ombudsman törvényt sért, amikor ítéleteket minősít.

Bárándy ismételten kiállt Tamás Gáspár Miklós mellett is. Szerinte nem várható el, hogy közszereplők ne véleményezzék az ítéleteket, a bíróknak el kell viselniük a kritikát. Tamás Gáspár Miklóssal kapcsolatban azt mondta: egy közírónak éppen az a feladata, hogy a társadalom érzékeny pontjait érintő kérdésekről kifejtse véleményét.

"A jogállami alapelvek, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság, a jogvédelem biztosítása és a független bíráskodás megerősítésre szorulnak. Ez valamennyi közéleti szereplő felelőssége" - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. "Egyetlenegy szervnél nem koncentrálódhatnak ezek a funkciók. Egyetlenegy érdeket, az állam érdekét kell szem előtt tartani" - közölte. Hozzátette: a nap folyamán levelet intéz Lomnici Zoltánhoz, ami azt tartalmazza majd, hogy az államhatalmi ágak szereplői "nem vonhatják egymás funkcióját, hatalmi szféráját kétségbe". "A bírói hatalomnak egyetlen korlátja lehet, ez pedig a törvényeknek és jogszabályoknak történő alávetettség, alárendeltség" - mondta Szili. Hozzátette: a bírói ítélkezési gyakorlatnak egységesnek kell lennie, még a mérlegelési jogkör esetében is egységesen kell a jogszabályokat alkalmazni.

"A bírák nem állhatnak törvényen felül" - mondta a Magyar Ügyvédek Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. "Nem jogállami dolog, ha a bírák úgy gondolják, ők társadalmon kívül, törvényen felül állnak, és semmilyen módon nem lehet észrevételt tenni munkájukkal kapcsolatosan, még ha jogosak is" - mondta Gulyás G. Gábor.

A felhíváshoz csatlakozott Polt Péter. "Demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás résztvevőinek - ideértve a független ügyészséget is - döntéseit a törvényes kereteken kívül, politikai vagy más alapokon kétségbe vonják vagy befolyásolni igyekezzenek, különösképpen oly módon, hogy bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatás más szereplőinek emberi méltóságát, tisztességét, becsületét, szakmai felkészültségét súlyosan megsértik vagy megkérdőjelezik" - áll a legfőbb ügyész közleményében.

"A jogállamiság, a bírói függetlenség védelmében kiadott állásfoglalás megítélésem szerint rendkívül eredményesnek bizonyult. Az államfő, a kormányfő és a házelnök asszony egyaránt hitet tett a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elve mellett. Ez új fejezetet nyithat a hatalmi ágak együttműködésében" - fogalmazott Lomnici pénteken. Biztosra vehető, hogy a jövőben az Országgyűlés, a kormány és a bíróságok megnyilatkozásaikban körültekintőek lesznek, és kölcsönösen tiszteletben tartják egymás hatáskörét - tette hozzá az LB elnöke.

Megjegyezte azt is: a bíróságok számára az eset fontos tanulsága, hogy EU-tagságunk küszöbén különös érzékenységet kell tanúsítani az emberi jogokat védő rendelkezések érvényesítésében. "A harmadik hatalmi ág ellenőrzésében fontos szerepet játszik a sajtó. Az igazságszolgáltatás sajátos szempontjait figyelembe véve a bíróságok ítélkező tevékenységét átláthatóvá kell tenni, ugyanakkor a közéleti személyeknek és az újságíróknak is tartózkodniuk kell a bíróságokat érintő jogellenes megnyilvánulásoktól, az alaptalan megbélyegzéstől" - mondta Lomnici Zoltán. Hozzátette: "Az emberi jogokat a maguk összességében kell szem előtt tartanunk és tekintetbe vennünk a megnyilatkozásoknál."

Az LB elnöke közölte azt is: a kisebbségi biztossal rendezni kell a hatásköri vitát, és törekedni kell arra, hogy a jövőben ilyen ne forduljon elő. Lomnici mindent egybevetve hasznosnak ítélte a kialakult vitát abból a szempontból is, hogy sokakat állásfoglalásra késztetett, és néhány "gyalázkodó publicisztikát" leszámítva a megnyilvánulások konstruktívak voltak, a társadalom közös érdekeit tartották szem előtt.