Egyre több vita van a hatalmi ágak között

Egyre több a konfliktus a három hatalmi ág között. A törvényhozókat a kormányváltás óta megosztja a rendőrség és az ügyészség munkája. A brókerbotrány kapcsán közvetlen konfrontálódott az ügyészség és a rendőrség is. Legutóbb pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiltakozott amiatt, hogy közéleti személyiségek kritizáltak több bírósági döntést. Az [origo] által megkérdezett jogszociológus szerint szükség van a nyilvánosság kontrolljára. Úgy vélte, alapvetően bizonyos személyek vitájáról és nem a hatalmi ágak összecsapásáról van szó. A szakértő szerint a legfőbb probléma, hogy nem konkrét kijelentéseket utasítanak vissza az érintettek, hanem egyből a hatalmi ág elleni támadásról beszélnek, ami megrendíti az emberek intézményekbe vetett bizalmát.

Kedden felhívással fordult a nyilvánossághoz Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke, amiért több közéleti személy - például Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman és Tamás Gáspár Miklós író - kritikával illetett két, nagy nyilvánosságot kapott bírósági döntést. Az egyik eset az volt, amikor primitív személyiségükre hivatkozva kevesebb kártérítést ítéltek meg két, ártatlanul bebörtönzött romának, a másik pedig a MIÉP-es Hegedűs Lóránt felmentése a közösség elleni izgatás vádja alól. Lomnici szerint a jogállamiságot veszélyeztetik a bíróságokat kritizálók. Az LB elnökének nyilatkozatát követően sokan megszólaltak az ügyben pro és kontra is. Polt Péter legfőbb ügyész például csatlakozott a felhíváshoz.

A Hegedűs-ítéletet követően több politikus is megszólalt: az ítéletet "megdöbbenéssel vette tudomásul" például az MSZP elnöke, Kovács László. A bíróság felmentő ítélete az SZDSZ-re is nagy hatással volt: eddig ellenezték a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítást, mondván, a jelenlegi eszközökkel is fel lehet lépni a rasszisták ellen, de most már hajlandóak a szigorításra.

Polt tevékenysége is több esetben került bírálatok tárgyává az utóbbi időben. A hatalmi ágak közötti konfliktus a Medgyessy-kormány idején voltaképp a legfőbb ügyész bírálatával kezdődött. Bár az MSZP és az SZDSZ kinevezése óta többször is kritizálta Polt Pétert - aki korábban Fidesz-jelöltként indult a választásokon -, a kormányváltást követően és különösen az őszi parlamenti ciklus kezdetétől megszaporodtak a kormánypárti támadások a legfőbb ügyész ellen. Az MSZP és az SZDSZ az utóbbi hónapokban szinte minden héten interpellálta Poltot - elsősorban az előző kormány vitatott ügyeiben folyó, majd lezárt nyomozások miatt -, és rendre le is szavazta a kormánypárti többség a választ. A legfőbb ügyész korábban úgy nyilatkozott: nem tartja logikusnak, hogy a parlamentben interpellálható legyen, mert ez az igazságszolgáltatás függetlenségének mond ellent. Nyári nyilatkozatában felidézte, hogy szlovén kollégájával - aki nem interpellálható - közösen háborogtak egy megbeszélésük alkalmával a magyar gyakorlaton.

Az ellenzék ugyanakkor többször támadta a rendőrség munkáját, nemritkán egyszerűen "szocialista rendőrségnek" nevezve a bűnüldözőket.

Az ellentétek a brókerbotrány során mélyültek el igazán. A kormányoldal többször is bírálta Poltot, legutóbb például a brókerügy egyik gyanúsítottjának, Rejtő E. Tibornak az átszállítása miatt. Az ellenzék a rendőrséget bírálta, többek között azzal vádolva a szervezetet, hogy nem akadályozták meg Kulcsár külföldre szökését. Elmérgesedett a viszony ugyanakkor az ügyészség és a rendőrség között is. A két testület vezetőjének kapcsolata Rejtő E. Tibor átszállítása és az ügyészség általi kihallgatása miatt romlott meg. Ezen kívül is voltak azonban súrlódások a két testület között: az ügyészség több olyan, a mostani ellenzéki pártokat kínosan érintő ügyben nem emelt vádat, melyekben a rendőrök ehhez elégségesnek találták a bizonyítékokat.

Nem új keletűek ugyanakkor a hatalmi ágak közötti villongások. Az Orbán-kormány alatt is számos esetben kritizálták az akkori legfőbb ügyészt, Györgyi Kálmánt, aki végül le is mondott posztjáról. Györgyi többek között bírálta a csonka kuratóriumokat, amelyeket törvénysértőnek minősített. 1999-ben napirenden volt az ügyészség kormány alá rendelése is, ám ezt végül elvetették. A rendőrséget pedig például az olajügyek miatt érte számos kritika a politikusok részéről.

Többször kerültek a vita középpontjába már az ombudsmanok és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is. A legtöbb konfliktusa az Orbán-kormány idején Majtényi László adatvédelmi biztosnak volt. Többek között az olajbizottság működését bírálta az ombudsman, de törvénysértőnek találta azt is, hogy kormányőrök vettek részt a 2001-es népszámlálásban, illetve vitatta az adórendőrség felállításának jogszerűségét. Majtényi 1998-as jelentését például el se fogadták, pedig erre korábban nem volt példa. Majtényi utódja, Péterfalvi Attila például a Mécs-bizottság és az adatmásolásos ügy miatt vitatkozott a politikusokkal. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok korábbi országgyűlési biztosa a rendőrség munkáját bírálta 2001-es jelentésében.

Az Állami Számvevőszék szintén többször konfrontálódott már a kormánnyal. Az Orbán-kormány idején például több esetben bírálta a hivatal az Országimázs Központ működését.

A bíróság keddig kimaradt ezekből a konfliktusokból, kedd óta azonban Lomnici Zoltán felhívásával foglalkoznak mind a politikusok, mind a közéleti szereplők.

A hatalmi ágak szétválasztását az alkotmány rögzíti. Ennek értelmében a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom egymástól függetlenül, egymás mellett és nem egymásnak alárendelve működik. Ez egyrészt a saját hatáskörök védelmét jelenti, másrészt biztosítja a kölcsönös ellenőrzöttséget.