A MÁÉRT egyetértésével változik a státustörvény

Vágólapra másolva!
A kedvezménytörvény megváltoztatásáról döntöttek a Magyar Állandó Értekezlet szerdai tanácskozásának résztvevői. Minden kérdésben egyetértés alakult ki a kormány tagjai és a határon túli magyarok képviselői között. A tanácskozás résztvevői megállapították: a határon túli magyarság legfőbb problémája a lélekszámuk folyamatos csökkenése.
Vágólapra másolva!

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok rendszeres találkozóit jelenti. Szerdán ötödik alkalommal hívták össze az értekezletet, először a Medgyessy-kormány megalakulása óta. Az értekezlet összehívását a miniszterelnök másfél héttel ezelőtt, Erdélyben jelentette be.

A tanácskozás Medgyessy Péter és Kovács László beszédeivel kezdődött. Mindketten világossá tették, hogy a kormány komolyan gondolja választási ígéretét, miszerint újra kell gondolni a státustörvény alkalmazását. Kovács László arról beszélt, hogy az európai szervezetek és a szomszédos országok sem fogadták teljes megértéssel a kedvezménytörvényt, mert az előző kormány elmulasztotta előre megvitatni velük a törvény bevezetését.

A külügyminiszter szerint bonyolulttá teszi a helyzetet, hogy a törvény jogi ellentmondásban áll Orbán Viktor és Adrian Nastase román miniszterelnök tavalyi megállapodásával, és mindkettőnek ellentmond a törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet. Medgyessy Péter keddi sajtótájékoztatóján már utalt rá, hogy a kormánynak készen van az új terve a törvénnyel kapcsolatban, de ennek részleteiről a mai egyeztetés előtt nem árult el semmit. Kovács szerint a törvény végrehajtásakor négy szempontot kell egyforma mértékben figyelembe venni: a törvény eredeti céljainak érvényesülését; a határon túli és anyaországi magyarok érdekeit; az európai normákat és a szomszédos kormányok igényeit.

Mindketten beszéltek arról, hogy az új kormány szeretné felülvizsgálni a határon túli szervezeteknek adott támogatásokat. Medgyessy szerint azokat a programokat kell előnyben részesíteni, amelyek a szülőföldön maradást segítik. A szocialista politikusok szerint átláthatóbbá kell tenni a támogatások elosztását: a határon túli magyaroknak juttatandó pénzeket előre fel kell tüntetni az éves költségvetésben, és a pályázatok elbírálásába be kell vonni a határon túli szervezeteket. Kovács külön kiemelte, hogy a magyar adófizetőknek pontosan tudniuk kell arról, hogy milyen programokat, mennyiért és miért támogat a magyar kormány.

Mindketten hangsúlyozták a megbékélés fontosságát. Kovács szerint a kisebbségi sorban élő magyaroknak autonóm módon kell integrálódniuk abba az országba, ahol élnek. Medgyessy szerint gyűlöletkeltő hangokra a többségi, de a kisebbségi magyar oldalon is vannak példák, és bár "a gyűlöletről senkit sem lehet lebeszélni", a miniszterelnök bízik abban, hogy lassan ezek a hangok elhallgatnak. Medgyessy külön kitért a kisebbségi magyar szervezetek belső megosztottságára is, amely összefügg a magyarországi választási kampány vitáival.

Emlékezetes, hogy a Fidesz többször is azzal vádolta a baloldalt, hogy számukra a haza fogalmában nincsenek benne a határon túli magyarok, és több kisebbségi magyar politikus is nyíltan kampányolt a Fidesz mellett. Ezzel kapcsolatban Medgyessy elítélte, hogy "kevély, hepciás gyűlölködések csapnak össze a kisebbségi szervezeteken belül is", ugyanakkor arra figyelmeztette a magyarországi pártokat, hogy a határon túli magyarok ügye "ne legyen senkinek sem a politikai biznisze". Ugyanakkor Medgyessy kijelentette: fontosnak tartja, hogy a határon túliak a mindenkori magyarországi ellenzékkel is rendszeres és szoros kapcsolatokat ápoljanak.

Néhány konkrét javaslat is elhangzott a két politikus beszédében: Medgyessy szeretné, ha Budapesten Magyar Nemzet Háza néven új intézmény jöhetne létre, lehetőleg a budai várban, ahol bemutathatnák a határon túli magyarok történetét és erőfeszítéseit. Egy éven belül három konferenciát is szeretne összehívni: az egyik a tudós magyarok, a másik a gazdaságban sikeres magyarok találkozója lenne, és szeretne egy konferenciát az egyházak szerepéről a magyar nemzet történetében.

A határon túli magyarok számának csökkenése mindkét politikus szerint nagyon szomorú. Szerintük új munkahelyeket és oktatási intézményeket kell teremteni a magyaroknak. Kovács beszélt az Ady-ösztöndíj bevezetésének tervéről, melyet a határon túl magyar nyelvű közép- és felsőfokú iskolákban tanulók kaphatnának. Kovács ígéretet tett új határon túli magyar kollégiumok alapítására és a helyi vállalkozások segítésére.

A találkozót Mádl Ferenc köztársasági elnök levélben üdvözölte. Szerinte a MÁÉRT "a nemzet országhatárokat átívelő parlamentje". A politikusok fő feladata most a fiatalok meggyőzése, hogy áttelepülés nélkül is elérhetik céljaikat. Az elnök szerint ehhez elsősorban az erősíteni kell az önkormányzatiságot és fejleszteni kell a magyar nyelvű oktatást.

A találkozón részt vett a kormány több tagja: Medgyessy és Kovács mellett ott volt Lamperth Mónika belügy-, Magyar Bálint oktatási, Kiss Elemér a miniszterelnöki hivatalt vezető és Jánosi György ifjúsági miniszter is. A Fidesztől Rockenbauer Zoltán és Várhegyi Attila, az MDF-től Dávid Ibolya pártelnök, az SZDSZ-től pedig Szent-Iványi István is részt vett a megbeszélésen.