A MÁÉRT egyetértésével változik a státustörvény

A kedvezménytörvény megváltoztatásáról döntöttek a Magyar Állandó Értekezlet szerdai tanácskozásának résztvevői. Minden kérdésben egyetértés alakult ki a kormány tagjai és a határon túli magyarok képviselői között. A tanácskozás résztvevői megállapították: a határon túli magyarság legfőbb problémája a lélekszámuk folyamatos csökkenése.

Személy szerint életbevágóan fontosnak, miniszterelnökként történelmi fontosságúnak tartom, amit együtt kell tennünk - jelentette ki Medgyessy Péter kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet ötödik ülését megnyitó beszédében. Medgyessy azt ígérte, hogy a kormány a jövőben a határon túli magyarságnak nyújtandó kedvezmények esetében az "ahogy lehet" elvét fogja érvényesíteni. "A maximumot kell megvalósítani a célokból, a szomszéd kormányok provokálása nélkül" - fogalmazott Medgyessy.

Medgyessy a kormány céljai között a nemzeti hagyományok és a nyelv ápolását, a jóléti rendszerváltozást említette. Kiemelte a nemzeti identitástudat megőrzését és erősítését is, ám fontosnak nevezte, hogy ezek a célok az európai integráció céljait és kereteit figyelembe véve valósuljanak meg. Medgyessy jelezte, hogy a kormány elképzeléseinek megvalósítása egy parlamenti ciklusnál jóval több időt vesz majd igénybe.

Kovács László külügyminiszter beszédében a kedvezménytörvényt jó szándékú, tisztességes törvénynek nevezte, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a kormány változtatni fog a jogszabály jelenlegi formáján. A törvény megvalósítása során "olyan problémák jelentkeztek, amik miatt tisztázni kell a megoldás elveit". Medgyessy és Kovács is úgy vélekedett, hogy a státustörvény végrehajtását újra kell tárgyalni és a határon túli magyaroknak nyújtott támogatási formákat át kell gondolni.

A határon túli magyarság támogatásához szükséges források döntő részét, a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében, az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány - jelentette ki Kovács László. A külügyminiszter a támogatások elosztását az érintettek bevonásával, döntési joguk csorbítása nélkül nevezte elképzelhetőnek. Hangsúlyozta: minden, a határon túli magyarsággal kapcsolatos döntést csak az érintettek legitim szervezeteinek, vezetőinek véleményét kikérve és azt maximálisan figyelembe véve lehet meghozni. Pártpolitikai megfontolások nem játszhatnak szerepet a határon túli magyarság ügyének kezelésében, szervezeteik működésébe semmilyen módon nem szabad beleszólni - vélekedett Kovács.

Mind Medgyessy, mind Kovács hangsúlyozta, hogy az értekezletnek a kormányalakítás utáni gyors összehívása szimbolikus jelentőségű, és a kormány külpolitikai elkötelezettségét mutatja a határon túli magyarság sorsa iránt. Kijelentették továbbá, hogy a jelenlegi kormány ugyanazt a politikát folytatja, mint az összes korábbi a rendszerváltás óta.