Vizsgálóbizottságok: sok botrány, kevés eredmény

Két vizsgálóbizottságot is felállít a parlament a miniszterelnök kémelhárító múltja kapcsán. Az elmúlt tizenkét évben a legtöbb vizsgálóbizottság semmitmondó jelentéssel, vagy jelentés nélkül fejezte be a munkáját, de többször is látványos vitákhoz, perekhez vezetett egy-egy bizottság üléssorozata.

A parlament két kis pártja, az MDF és az SZDSZ javasolt a mostani ciklusban vizsgálóbizottságot, mindkettő a Medgyessy Péter kémelhárító múltja körül kipattant vitával kapcsolatos.

Az MDF-es Dávid Ibolya és Balsai István kifejezetten Medgyessy Péter múltja vizsgálatára javasolt bizottságot. A bizottságnak meg kell vizsgálnia, vannak-e még dokumentumok Medgyessy titkosszolgálati tevékenységéről, fel kell derítenie, mettől meddig mit csinált Medgyessy kémelhárítóként, dolgozott-e a más III-as főcsoporthoz tartozó osztálynak, milyen körülmények között szervezték be. A bizottságnak azt is meg kell állapítania, hogy Medgyessy múltja mennyiben befolyásolja a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyét, és van-e tennivalója a kormánynak ezzel kapcsolatban. A bizottság javaslatot tehet a mindenkori miniszterelnök és köztársasági elnök szigorúbb nemzetbiztonsági átvilágítására is.

A bizottságnak a javaslat szerint 8 tagja lesz, 3-3 fideszes és szocialista, és 1-1 MDF-es és SZDSZ-es. A bizottsági munkát az MSZP módosító javaslata értelmében augusztus 6-ig kellene befejezni. A beterjesztő Balsai István szerint ez annyira kevés idő, hogy lehetetlenné teszi az alapos vizsgálatot.Mivel a bizottság tagjai államtitkokba tekinthetnek majd be, mindegyiküket a legszigorúbb, C típusú nemzetbiztonsági vizsgálat alá vetik.

Az SZDSZ-es javaslatot Bőhm András és Zwack Péter nyújtották be, egy nappal a fórumosok után. Ez a javaslat tulajdonképpen magában foglalja az előző feladatait is. A vizsgálóbizottság célja minden miniszterelnök, miniszter és politikai államtitkár átvilágítása 1990. május 2., vagyis az első demokratikusan választott kormány megalakulásától. Ebbe tehát Medgyessy átvilágítása is beletartozik. A bizottság nem csak a törvények szerint eddig is kötelező III/III-as ügynököket szűrné ki, hanem minden állambiztonsági szervezetnél dolgozó titkosszolgálati ügynököt és tisztet, beleértve a III-as főcsoport megalakulása előtti államvédelmi szervezeteket is.

Ennek a bizottságnak szintén nyolc tagja lesz, ugyanolyan elosztásban mint a fenti bizottságnak, és a tagok itt is átesnek majd a C típusú átvilágításon. Ennek a bizottságnak szeptember 30-ig kell befejeznie a munkát.

A bizottság eredményességét nagyban befolyásolhatja, hogy milyen információkat kap majd a Belügyminisztériumtól és a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, valamint hogy mit kezdhet az adatokkal. Mert a képviselők megismerhetnek államtitkot, de ez nem jelenti azt, hogy nyilvánosságra is hozhatják. Az [origo] kérdésére Kuncze Gábor ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy feltehetőleg azt tudják majd leírni jelentésükben, hogy ki nem volt érintett.

Magyari Péter