Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Legutóbb 2015 március elején kétszázötvenen vettek részt az éves misszióvezetői értekezleten Budapesten. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban Orbán Viktor ennyi ember előtt összegezte a magyar külpolitika irányvonalait, és vonta le a tanulságot a keleti nyitás tapasztalataiból.
Misszióvezetői találkozókat eddig is tartottak minden évben, 2015-től kezdve azonban évente kettőre kerül majd sor. Orbán Viktor beszédében ezt a világ változásaival indokolta, hiszen – mint fogalmazott – gyakrabban lesz arra szükség, hogy egyeztessenek.
A misszióvezetői értekezlettel egy időben az Origo továbbra is percről percre közvetíti az európai menekültválság fejleményeit.
A magyar miniszterelnök szeptember 4-én délelőtt Martin Schulz európai parlamenti, majd Donald Tusk európai tanácsi elnökkel tárgyalt, délután pedig Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével találkozott.
Az Origo tudósítója a helyszínen látta megérkezni Kovács Lászlót, az MSZP volt külügyminiszterét és egykori európai uniós biztost is.
Lassan kezdődik: felszólították a vendégeket, hogy foglalják el a helyüket.
Lassan tízperces késés van.
Megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, kezdődik a rendezvény.
Mostanra felállt az egy évvel ezelőtti külügyi vezetés, így itt van az ideje, hogy a mostani válságos időben számvetést készítsünk - mondta Szijjártó Péter.
Orbán Viktor a beszéde elején az ellenzéket kereste. Megjegyezte, hogy nem probléma, hogy a Jobbik nem jött el.
Ha a külpolitika szervilis, akkor nem tud megfelelni annak a mércének, amit vele szemben állítunk. A legfontosabb a magyar érdek képviselete – mondta Orbán Viktor. Szerinte a magyar külpolitika másik hagyománya a lecsatlakozás politikája, ami mindig a valakitől való lecsatlakozásban jelöli meg a fő célt.
Orbán szerint a magyar külpolitikát érintő támadások során érthető, hogy a misszióvezetők az igazodás a legfontosabb cél. Érthető emberi okokból sokan a kisebb ellenállás irányába menjenek el. A miniszterelnök szerint minél erősebbek a támadások, annál szikárabban kell képviselni a magyar álláspontot. Úgy látja, képmutató világban élünk, de ebben több száz éves lemaradásunk van.
Orbán roppant kínosnak nevezte a francia és az osztrák politika viselkedését, amit képmutatónak nevezett. Ne abból induljanak ki, mit mondanak a külpolitikai partnereink, hanem a magyar érdek legyen a legfontosabb iránytű.
Orbán Viktor szerint, ha egy nemzetközi szereplő megbuktatja a líbiai vezetést, és utána káosz alakul ki, akkor nagyon sokan meg fognak érkezni Európába a jobb élet reményében. A kormányfő arra is emlékeztetett, hogy Berlusconi megállapodott a korábbi líbiai vezetéssel, hogy nem fognak menekültek érkezni Olaszországba.
A szíriai válságról Orbán azt mondta, hogy senki nem gondoskodott arról, hogy az anarchia esetén mit fogunk tenni. Mindenkire egységes nemzetközi jog érvényes a menekülteket illetően. Az USA, Ausztrália, az öböl meni államok és Izrael egyébként bejelentették, hogy nem fogad menekülteket, pedig ők is részesei a nemzetközi egyezményeknek – emlékeztetett Orbán.
Semmilyen európai terv nincsen arra nézve, hogyan kezeljük a mostani helyzetet - mondta Orbán. A kvótarendszer nem a helyzetet kezeli, hanem a következményeit. Európa nem képes ellenőrizni a külső határait, így nem tudjuk, hogy hány embert kell szétosztani - fejtette ki a magyar kormányfő. A magyar álláspont nem zárja ki, hogy a kvótarendszerről fair módon lehet beszélni, de ez csak egy későbbi fázis - mondta a kormányfő.
A magyar kormányfő szerint Törökországnak kellene pénzügyi segítséget nyújtani a menekülthelyzet kezelésére. Úgy látja, sokkal nehezebb visszaküldeni százezreket, mint a maga helyén kezelni a válságot. Ki fogja meghozni azokat a döntéseket, ami a visszaküldésről szól majd? - tette föl a kérdést a politikus. Az európai államok 90 százalékában szakadék van az elitek és a nép álláspontja között - mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint sokkal színesebb a magyar sajtó véleménye a menekültügyről, mint a nyugat-európai. Létezik egyfajta irányított vélemény a nyugati sajtóban a menekültügyet illetően. Orbán Viktor szerint örökké nem lehet a nép véleményével szemben kormányozni. Magyarországon a nép véleményét hamar be kell építeni a politikába, mivel hosszú ideig itthon így nem lehet kormányozni.
Orbán Viktor szerint a következő időben meg fog változni a menekültekhez való hozzáállás a nyugat-európai országokban. Még a krízis tetőzése előtt egyezési pontokat kell találni a legnehezebb kérdésekben, amire a miniszterelnök a nemzeti konzultációt hozta föl példaként. A menekültpolitikában sziklaszilárd a kormányzati álláspont, ami a nemzeti konzultációra épül. Ha ez nem volna, akkor itt is előfordulhatnak olyan csúszkálások, mint Nyugat-Európában.
A magyar kormányfő szerint néhány hónap múlva a mostani vita szép lassan egy döntő vitára cserélődik majd föl. A fő kérdés, hogy van-e egy országnak joga dönteni arról, hogy a saját etnikai összetételét nagy arányban meg akarja-e változtatni - jelentette ki Orbán. Szerinte van álláspontja ebben a vitában, amit már el is kezdett megalapozni. Minden államnak joga van a saját fejlődéséről dönteni.
A kormányfő nem akar véleményt mondani arról, hogy más országokban hogyan akar együtt élni a többség a kisebbséggel. Franciaországban elfogadott dolog, hogy legyen egy 10 százalék körüli muszlim kisebbség, hasonló a helyzet Németországban. Minden népnek joga, hogy az őshonos nép kivel kíván együtt élni. Magyarország történelmi adottsága, hogy együtt él több százezer romával, ezzel nekünk kell együtt élni.
Orbán Viktor szerint senki sem szólhat bele abba, hogy Magyarország többsége milyen kisebbséggel szeretne együtt élni. Semmi bajunk az iszlámmal, politikai értelemben nem fogunk antiiszlám álláspontra helyezkedni - tette hozzá. Nem akarunk olyan vitát vállalni, ami az iszlám természetéről szól, ami egyébként mérgezi a politikát. Törökország a barátunk, és akkor is a barátunk, ha megmondjuk nekik, hogy nem akarunk nagyszámú iszlám kisebbséget látni.
Nincsen semmi problémánk a magyar iszlám közösséggel, ők nem bevándorlók, mivel a kijelölt határon jöttek át. Szeretjük a körúti kebabárusokat. Őket meg fogjuk becsülni, de nem kívánjuk, hogy az arányuk hirtelen gyorsan növekedjen - mondta Orbán.
A magyar kormányfő arra kérte a diplomatákat, hogy az elmondottakat erőteljesen képviseljék a megfelelő intellektuális súllyal.
Az az ország, ami nem tudja megvédeni a határait, az nem ország - mondta Orbán. Bár az EU-ban légiesítették a határokat, azok még ettől léteznek. A mi helyzetünk a németekétől annyiban különbözik, hogy nekünk külső EU-s határaink is vannak. A kormányfő szerint a külső határok megvédését vállaltuk, a schengeni kódexben világos jogi kötelem van leírva, ami nem egy javaslat.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a schengeni megállapodásban az is benne van, hogy csak hivatalos nyitvatartási időben lehet átmenni a külső határokon. Az élet jelenleg felülírta a jogot, hasonlóan a szocialista időszakhoz - mondta Orbán. Ha ezt Európa teszi, akkor nagy baj lesz.
A miniszterelnök szerint a schengeni rendszer lebontása miatt könnyen lehet, hogy eltolódik a határ. Görögországnak olyan határőrizetet kellene végrehajtani, aminek eredményeképpen nem jönnének Magyarországra bevándorlók. Miért nem teszi ezt meg Görögország? - tette föl a kérdést Orbán. Szerinte ez az egész helyzet aláássa a bizalmat, így nem lehet felépíteni az EU-t - tette hozzá.
A magyar államnak olyan állapotban kellene lennie, hogy érvényt szerezzünk a határok megvédésének a déli határon. Miután ezt felismertük, arról döntöttünk, hogy felépítjük a kerítést - mondta Orbán. Egyszerre kellett építeni egy kettős határrendszert, amit addig kell fenntartani, amíg elmúlik a mostani őrület. Mindenkinek elemi érdeke, hogy Magyarország ne úgy viselkedjen, mint Görögország - mondta Orbán.
A magyar kormányfő szerint meg kell védeni a határt, ez egy alkalmassági kérdés. A magyar rendőrség erőszak alkalmazása nélkül világszínvonalú munkát végzett - mondta Orbán. Az erkölcsi felelősségről azt mondta a miniszterelnök, hogy ezek az emberek több ezer kilométert tettek meg, amihez valamilyen módon viszonyulni kell.
Eredményfelelősség van a politikában, aminek a lényege, hogy a döntések milyen eredménnyel jártak - mondta Orbán. A kormányfő ismét visszatért a menekültügyi kvóta bírálatára, ami egyfajta meghívó az úton lévőknek, mivel biztos lehet abban, hogy őt elhelyezik majd valahová. Ne gyertek - ismételte meg a miniszterelnök.
A török menekülttábor nem egy kényelmes hely, de ott biztonságban vannak az emberek. Aki Görögországig eljutott, az biztonságban van, aki Szerbiába eljutott, az biztonságban van, és nem az életéért fut. Ezek az emberek Németországban akarnak menekültstátuszt, német életet akarnak élni - mondta Orbán Viktor. Éppen ezért bevándorlóknak kell tekinteni őket.
A magyar kormányfő szerint nagyon bölcs az, amit a katolikus egyház a napokban mondott. Teljesen nyilvánvaló, hogy akik adományokat adnak, azzal nemzetgazdasági szempontból nem ártanak. Ha ezek a terhek az államokra nehezednek, akkor a gazdaságok nem tudnak fejlődni, így könnyen lehet katasztrófa is. Éppen ezért a katolikusok nagyon bölcsen az egyéni felelősségre teszik a hangsúlyt.
Orbán Viktor szerint a kvótarendszerről az unió vezetői azt mondták, hogy az jó dolog. Biztos, hogy jó dolog ez? - tette föl a kérdést. A miniszterelnök szerint azt sem lehet tudni, hogy minek lesz az aránya a kvótarendszer. Azt sem lehet tudni, hogy hány emberről beszélünk. Mi lesz, ha valaki nem akar abba az országba menni, ahová beosztották? - tette föl a kérdést a kormányfő.
Orbán Viktor szerint sokaknak igazuk van abban, hogy közös európai megoldás kell. Nem összevitatkoznunk kell, nem szabad kioktatónak lenni, rugalmasnak és barátságosnak kell lennünk az uniós partnereinkkel, de a magyar érdekeket nem szabad feladni - mondta Orbán.
Az nem megy, hogy több száz ember megtagadja az együttműködést - mondta a miniszterelnök. Ha egy magyar állampolgár átmegy a zöldhatáron, akkor megbüntetjük. A magyar álláspont egyszerre emberséges és jogszerű - mondta Orbán. Szeptember 15-től lesz változás az illegális határátlépés kezelésében.
Orbán Viktor elmondta, hogy a jogszabályi változások miatt arra kérik az illegális határátlépőket, hogy ne jöjjenek. A kormányfő ismét arra kérte az ellenzéket, hogy támogassák a hadsereg bevetését a határon. A nagy kérdés, hogy lesz-e minőségi javulás szeptember 15-től.
Orbán Viktor szerint lépésről lépésre lesznek eredményei a szigorított határőrizetnek. A határt nem zárjuk le, az arra kijelölt helyeken át lehet majd menni - mondta a kormányfő. Érvényt fogunk szerezni a schengeni megállapodásnak. Magyarország egy ezeréves állam, aminek képesnek kell lennie arra, hogy megvédje a határait.
Orbán Viktor befejezte az előadását, most a kérdések jönnek.
Orbán Viktor szerint Magyarország előtt három nagy stratégiai kérdés is van még, geostratégiai kérdések, ami az Ukrajnához, Oroszországhoz, Kínához, illetve az Egyesült Államokhoz való viszonyt jelenti. A másik nagy kérdés a gazdasági növekedés ügye.
Orbán Viktor szerint az önálló külpolitika alapja a pénzügyi stabilitás és a gazdasági siker, ha ez nincsen "akkor fogd be a szád". A gazdasági növekedést a 2,5-3,5 százalékos tartományban kell tartani - mondta a politikus. Hogyan lehet a magyar növekedést az európai átlag fölött tartani? - ez egy igazi nemzetstratégiai kérdés.
Fontos stratégiai kérdés a tudás és a gazdaság összekapcsolása - mondta Orbán. Modern módon kell összekapcsolnunk a tudást és a gazdaságot, ez nem optimális módon történt meg.
Orbán Viktor szerint a magyar energiafüggetlenségnek az egyik nagy alapja a paksi atomerőmű kibővítése. Európa nem marad energia nélkül, mivel az uniós embargó leple alatt már megállapodtak az északi áramlat bővítéséről. Ez egyébként jobb, mint a semmi, de nincsen déli irányból jövő vezeték - mondta Orbán.
A miniszterelnök a szerb–magyar viszonyról azt mondta, hogy jó lenne, ha nem Magyarországtól függne Belgrád gázellátása. Ha délről jönne egy vezeték, akkor Szerbia függetlenedhetne a magyar féltől.
Kovács László azt kérdezte Orbántól, hogy a menekültekre vonatkozóan a genfi konvenció semmilyen korlátozást nem tartalmaz. Az MSZP volt elnöke szerint a nemzeti konzultáción 900 ezer ember mondta azt, amit a kormány.
Orbán szerint az, aki nem válaszolt egy föltett kérdésre, az felhatalmazza a kormányt, hogy a saját hatáskörében döntsön. A nemzeti konzultáción mindenkit megkérdeztünk, és saját hatáskörében dönt arról, hogyan mi a véleménye. Az idő majd eldönti, hogy a kormány jól dönt-e majd, vagy nem.
A genfi konvencióról azt mondta Orbán, hogy azokat be kell tartani. Százával és ezrével adtunk a keresztényeknek állampolgárságot, de erről nem beszélünk - mondta Orbán. A konvenciók betartatása gyors etnikai változásokat hozhat a társadalmakban, amit majd meg kell beszélni.
Orbán Viktor szerint minket nem érdekel a szélsőjobb álláspontja. Ha az ember elmegy a VII. kerületbe, akkor egy élénk zsidó kulturális élettel találkozik. Franciaországban egy ilyen rendezvényt nem lehet szigorú biztonsági intézkedés nélkül megtartani. Ennek fényében meglehetősen gyalázatos, amit Magyarországgal szemben játszanak az antiszemitizmus ügyében.
Orbán Viktor szerint egy Magyarországnál kisebb ország is mer arról beszélni, hogy milyen alapon moralizálnak a nyugat-európai államok. Szerinte nem szabad a mostani politikában arra visszautalni, hogy mi történt a második világháborúban. Egy lengyel és egy szlovák sokkal erőteljesebben képviseli az érdekeit, mint egy magyar diplomata, de a hibát magunkban kell keresni.
Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet azt kérdezte Orbántól, hogy jobbak lettek-e az amerikai kapcsolatok.
Orbán Viktor szerint az USA és Magyarország közötti kapcsolatok kiegyensúlyozottabbak lettek. A katonai és a gazdaság együttműködés korábban is jó volt. Volt egy ideológiai rész, ami inogott. A felek közötti ideológiai különbségek nehézséget okoztak, de ezekről a felekről nem beszélnek. Nem azonos súlyú felek vagyunk, amit tudomásul kell venni.
Az értekezlet sajtónyilvános része befejeződött.
