Kis népszámlálásról tartottak vitát az Országgyűlésben
2015. március 03. 11:35
L. Simon László szakpolitikai döntésekkel indokolja a népszámlálás szükségességét. Az elmúlt öt évtizedben, 1963 óta kialakult gyakorlat a mikrocenzus. A legutóbbira 2005-ben került sor.
A kérdésekre a lakosságnak kötelező válaszolnia, ezért van szükség törvényalkotásra. Eredménye a területfejlesztés, szociális, lakhatási, foglalkoztatáspolitika alakítását befolyásolhatja.
Név nélkül veszik fel az adatokat - mondta L. Simon László.
A nemzetiségre, anyanyelvre, egészségre vonatkozó különleges adatokra a válaszadás önkéntes.
Demográfiai és iskolázottsági adatokra is rákérdezhetnek. Az eddigi összeírások csak országos becslést adtak, a legkisebb szint a megye volt. A mostani adatfelvétel célja, hogy a járás-szinten is használható adatok keletkezzenek.
Az adatokat 2016. októberében vennék fel. A pótösszeírást november 8-ig kell befejezni.
A mikrocenzusba bevontak választhatnak az internetes-, vagy a személyes adatközlés között.
Az MSZP vezérszónoka az első, 1784-87-ben elrendelt adatfelvétellel kezdi. A tudományos kutatás számára is gyűjtenek adatokat. Magyarországon interneten keresztül először 2011-ben lehetett kitölteni a kérdőíveket. A lebonyolítás 19 milliárd forintba került. A 2011-es népszámlálást a túl részletes adatközlés miatt is kritika érte.
A szocialista vezérszónok a Statisztikai Hivatal megszületésének nehézségeiről beszél, állítólag ki fog derülni, hogy miért. Kiderült: a Statisztika Hivatal függetlenségét kívánta hangsúlyozni, ami ma nem feltétlenül valósul meg.
Új elem, hogy az egészségi állapotra és a fogyatékosságra is rákérdeznek, valamint a külföldön élők adataira, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e bejelentett lakóhellyel Magyarországon vagy nem. Milyen döntéshozatalt készíthetnek elő ezek az adatok - kérdezi az MSZP.
A legutóbbi adatfelvételnél gyanúsan kevés kínai ittlétét rögzítette.
Szeptemberben, forráshiányra hivatkozva, a KSH nem tette közzé a szegénységre vonatkozó adatokat, jóllehet az Európai Uniónak megküldte. Többszöri felszólításra, végül decemberben kaphattuk meg azokat - emlékeztetett Bangóné.
Az EMMI és a Statisztikai Hivatal adatai nem minden esetben egyeznek meg.
A külföldön született gyerekek és foglalkoztatottakkal javítják fel az itthoni demográfiát és foglalkoztatást, ezért az MSZP nem támogatja. A szocialisták szerint az adatfelvétel propagandacélokat szolgál.
A mikrocenzus mára kiment a divatból - kezdte felszólalását Mirkóczki Ádám. Az SZJA-bevallások idevágó részéből ingyen lehetne, évenként frissülő adatokat kinyerni. A költségvetésnek ezzel mintegy 20 milliárd forintot meg lehetne spórólni.
A kormány részéről felelőtlenség, hogy nem a meglévő, és könnyen hozzáférhető adatokra alapozza politikáját, hanem ötévenkénti adatfelvételre.
A Jobbik ennek ellenére egyetért azzal, hogy az üres ingatlanokat fel kell mérni, mert a jelenleg üresen álló mintegy fél millió ingatlan így bevonható lenne a lakhatási kérdések megoldásába.
A kivándorlás és a bevándorlás esetén sincsenek pontos adataink, de a jelenlegi javaslat ehhez túl felületes - állítja Z. Kárpát Dániel.
Ha elkezdik torzítani az adatokat a külföldön született gyermekekkel, akkor nem kapunk tiszta képet a magyar demográfiai helyzetről. A több gyermekhez otthonra, és kiszámítható politikára van szükség. A családi adókedvezmény nem elég. A torzítás veszélye, hogy a források elcsalt adatok mentén kerülnek felhasználásra. A Jobbik szerint az adatfelvételnek a születési adatok nagy mértékű területi szórását kéne megmagyaráznia.
Az LMP nem állított vezérszónokot. Szabó Szabolcs függetlenként beszél. A területi szintű adatközlésre, egy országos egyéni választó kerületre bontva 2005-ben is sor került, de akkor csak 2 százalékos volt a mintavétel. Az adatfelvétel bővítése sokkal többe kerül.
2005-ben 560 millió forintot fordítottak a népszámlálásra, ennek megnövelése mai áron 3-5 milliárd forintot jelentene. A 2011-es népszámlálás során mindössze a megkeresettek 18 százaléka közölt adatokat az interneten keresztül. A papíralapú információk feldolgozása lassú, a mintavétel bővítésével tovább lassul, ami a tudományos felhasználás szempontjából is probléma.
Új adat a lakcím és a napra pontos születési idő, ami megkönnyíti az adatközlők azonosítását. Korábban csak a születési évre és hónapra kérdeztek rá. A rendvédelmi szerveknél kiveszik a KSH kezéből az adatokat. Mi indokolja ezt? - kérdezte Szabó Szabolcs.
A nemzetiségek nevében Hepp Mihály, horvát nemzetiségi szószóló szólalt fel. A legutóbbi felmérésben a nemzetiségek két fővel segítették a KSH munkáját. Remélik most is részt vehetnek. Az előkészítő szakaszban is konzultációt javasolnak. A kérdőív a 2011-es adatfelvételhez igazodjon. A nemzetiségi arányszámok figyelembevételét kérik - közvetítette a nemzetiségek szempontjait Hepp Mihály. Felszólalását horvátul kezdte és horvátul fejezte be. Vége a vezérszónoki körnek. Köszönjük figyelmüket!