Élénk vitát váltott ki a 2015-ös költségvetést megalapozó törvény
2014. december 02. 10:16
110 törvény módosításával alapozzák meg a 2015-ös költségvetést - kezdte felszólalását Tállai András, a törvényjavaslat előterjesztője.
Az egykulcsos társasági adót kicsit később vezetik be. A tervezet egyik célja az önkormányzatok eladosódásának korlátozása.
Bevezetik a helyi önkormányzatok szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzését, amit a Kincstár fog ellátni.
Az Alap megszüntetését Tállai András azzal indokolta, hogy működése okafogyottá vált.
A szociális ellátásra vonatkozó döntéseket a törvény a helyi közösségek hatáskörébe utalja. A rendszeres szociális segély megszűnik. A jogosultságokat február végéig felül kell vizsgálni. Az önkormányzatok a jövőben települési támogatást nyújtanak. A helyi iparűzési és települési adót e célra kell majd felhasználni.
A személyi jövedelemadóra vonatkozó törvény módosításának oka, hogy a devizahitelek forintosításának árfolyama különbözhet a piaci árfolyamtól. A különbözet adómentes lesz.
Tállai András hosszan beszél arról, hogy miért kellett államosítani a magánnyugdíjpénztárakat.
Fiktív, hamis illúziót kelt a megmaradt 60 000 magánnyugdíjpénztári tag egy részének biztonsága. Csak azok a pénztárak maradhatnak meg, ahol a tagok legalább 70 százaléka fizet tagdíjat. A törvény a többi pénztár kötelező végelszámolását írja elő.
A szabályozás az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot nem érinti. A tagok száma itt egy millió fő feletti.
A jövőben adók formájában visszakövetelhető lesz a jogalap nélkül felvett támogatás.
Egyszerűsödik az önkormányzati adóhatóságok eljárása. Az önkormányzat az adót bevallás hiányában is megállapíthatja, a hibásan kitöltött bevallást kiegészítheti.
A kisebb, családi vállalkozások adókedvezményt kapnak a sávos, arányos rendszerben. Az adó mértéke az árbevételhez igazodik.
A munkaidőben történő álláskeresést segíti elő a közfoglalkoztatási törvény módosítása: a cél, hogy segítsék a közfoglalkoztatottakat abban, hogy az elsődleges munkaerőpiacon munkát találjanak.
A megalapozó törvényjavaslat dióhéjban. László Tamás pontokba szedve sorolja fel a változásokat. Felsorolásában eddig el nem hangzott elem a kötelező óvodáztatás.
A törvénycsomag az ország javát szolgálja, ezért a Ház támogatását kérte László Tamás.
A tervezet tartalmazza az utolsó zsarolást azokkal szemben, akiknek még van magánnyugdíjpénztári megtakarításuk - kezdte Burány Sándor az MSZP vezérszónoka. Úgy védte meg a Fidesz a magánnyugdíjpénztári vagyont, hogy elvette azt. Az összegnek csak a fele ment államadósság-csökkentésre - mondta.
A magánynyugdíjpénztári befizetések célja a demográfiaia katasztrófa következményeinek a csökkentése volt. A cél az volt, hogy ne csak a járulékbefizetésektől függjön a nyugdíj.
Az államosítás következménye azért drámai, mert semmilyen új megoldás, elképzelés nincs a jövőre nézve.
A magánynyugdíjpénztárakat a kormány tette tönkre. Most, hogy tönretették, megszüntetik őket, és ellopják a tagok pénzét. Kárpótlásul semmit sem kapnak a hozamon kívül, hanem belökik őket az állami rendszerbe, amiről tudjuk, hogy 15 év múlva válságban lesz. 4-5 millió forintot lopnak így el - tolmácsolta Burány Sándor az MSZP véleményét.
A másik legsúlyosabb pont a szociális támogatások tervezett megszüntetése. Lakosságfenntartási, óvodáztatási támogatás, beilleszkedést segítő program, gyógyszertámogatás mind megszűnnek - sorolta Burány Sándor, holott minden adat azt mutatja, hogy a meglévő támogatásokkal együtt is szociális válság van.
Még meg sem száradt a tinta az adócsomagon és máris több ponton módosítják, így felmerül a kérdés, hogy egyáltalán tudják-e, hogy mit csinálnak. Ez minden csak nem kiszámítható kormányzás. Az MSZP nem ért egyet és elutasítja a javaslatot.
Hargitai János kereszténydemokrata politikus szerint csak két új elem szerepel a tervezetben. Az egyik a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetén a kötelező kormányzati hozzájárulás bevezetése. A másik az egységes társasági adó kiterjesztésének egy évvel történő elhalasztása, ami elsősorban a nagy cégeket érinti.
Az adócsomag változásának oka, hogy azt a kormány terjeszti be, de a parlament fogadja el. A módosító javaslatok többsége könnyítést jelent a vállalkozásoknak.
Jól látszik, hogy a pénztárak egy része nem működik jól, a kormány nem nézheti végig ölbe tett kézzel a rendszer összeomlását, mert az katasztrófát okozna. Lopásról, tulajdonelvonásról Ön is tudja, hogy nincs szó - fordult Burány Sándorhoz Hargitai János.
A változtatás célja a rendszer igazságosabbá tétele, mivel többen létező jövedelmük eltitkolásával, rászorultság nélkül vettek fel támogatást. A második cél a segélyen élők munkához és ezzel több bevételhez juttatása. A kereszténydemokrata vezérszónok e szavakkal cáfolta az ellenzék aggodalmait.
Z. Kárpát Dániel a Jobbik vezérszónoka szerint, bár vannak a csomagban adósságkönnyítések, a salátába rossz falatok is kerültek. A magánnyugdíjpénztárak erőszakos államosításakor nem a tagok jövőbeni védelme a cél, hanem az, hogy további 200 milliárd forintos bevétel keletkezzen a jövő évi költségvetésben. Egyéni számlák nélkül ugyanis az állami rendszer nem fogja szavatolni a tagok időskori ellátását.
A nyugdíjpénztár idén már kiegészítésre szorult, erre kellett volna megoldást találni, de a problémát még csak nem is érzékeli a kormány.
A hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatások odaítélését tovább lazítják. A közpénzek, pályázati pénzek kiutalásakor mindenféle összeférhetetlenségi szabályt kivesznek. A lazítások a szocialista kormányokén is túlmutatnak.
A Néhib forrásai a jövőben nem a piaci ellenőrzések javítását, az élelmiszerláncok piacfelügyeletének hatékonyságát szolgálják, hanem pusztán költségvetési bevételeket. 30-40 milliárd forintot remélnek ebből a forrásból.
Mire valók ezek a bevételek? Vélhetően a kiesett internetadó- és a cafeteria-bevételeket akarja így pótolni a kormány. Az e-útdíj bevételnövekedés-tervezete is túlzott. De a legnagyobb csapda az áfabevételek bizonytalansása, hiszen itt 160 milliárd forinttal többet remél a kormány.
A férfiak egyharmada csak hat évig éli túl a nyugdíjkorhatárt. De a kivándorlással a nyugdíjrendszer összeomlása nem 15 év múlva, hanem jóval korábban utoléri a magyar társadalmat. Lesz nyugdíjunk, de nagyon kevés; a kiszámíthatatlanság további elvándorlást okoz - összegzett Z. Kárpát Dániel a Jobbik vezérszónoka.
Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka szerint a 2015-ös költségvetés bebetonozza a megszorításokat. Szó sincs technikai változtatásokról, hacsak a lopás technikájának a folytatása nem az.
Ha egy kicsit is észlelnék, hogy mi zajlik az országban nem mernének ilyen törvényt letenni az asztalra. Hatályon kívül helyezik a közpénzfelhasználás korlátozó rendelkezéseit. A közpénzből nyújtott támogatások nagy részét kiveszik az átláthatósági szabályok alól. Van ennek más értelme, mint az, hogy haza akarják vinni ezt a pénzt? A döntéshozók vagy rokonaik könzpénzek útján történő támogatása a jövőben lehetővé válik. Kodifikálják a lopás technikáját.
A vesztes pályázatokat nem kell megőrizni a jövőben. Mi más lehet egy ilyen módosítás célja, mint az, hogy eltüntessék a lopás nyomait? - kérdezte Szél Bernadett.
A pedagógusoknak adnak is, meg nem is azzal, hogy a béremelésüket elszakítják a minimálbértől. Miért?
Az út széle már megtelt. A segélyezés során további pénzt vonnak ki, és ezzel akár a felére is csökkenhet a támogatás.
Az óvodáztatási támogatás megszüntetésével tovább nő a gyermekszegénység.
Jó lépés, hogy a közmunkások elmehetnek állásinterjúra és iskolába is. Valamint az is, hogy a 25 év alattiaknak nem kötelező elfogadniuk a közmunkát.
Ugyanakkor beszántják a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt, ami a funkció megszüntetésével egyenértékű. A javaslat sutyiban megbújik a salátában.
A hulladékgazdálkodás bevételeit folyamatosan elvonják, holott a rezsicsökkentés miatt támogatásra szorulna. Megszűnik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, holott milliárdokat fektettek a létrehozásába - mondta Szél Bernadett.
Miről szól ez a törvényjavaslat? Elvesznek rengeteg pénzt azoktól, akik a legjobban rászorulnának a támogatásukra. Elvesznek még többet az időskorúaktól. És mindent maguknak adnak. Putyin országában állva tapsolnának, de ha itthon kötelezővé tennék a tervezet megismerését, Önök azonnal megbuknának - értékelt Szelényi Zsuzsanna az első függetlenként felszólaló képviselő.
Ez nem a korrupció melegágya, ez maga a korrupció bonyolult jogi nyelven megfogalmazva. Mindez különösen felháborító akkor, amikor ezzel párhuzamosan a kormány leépít mindenfajta támogatást. Gyerekektől, munkanélküliektől, anyáktól veszik el a pénzt.
És ha mindez nem lenne elég, a Fidesz még a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat is elveszi. Nem csoda, ha az emberek egyre nagyobb mértékben viszik külföldre megtakarításaikat. Kapzsiságból, párthűségből ne támogassák - kérte Szelényi Zsuzsanna. Kérem legyenek bátrak és mondjanak nemet a szegények büntetésére!
Rétvári Bence államtitkár kért szót, hogy elmondja 2008-2011-ig valóban növekedett a szegénység, de 2011 óta csökkent. 400-500 000 ember él mélyszegénységben, de az utóbbi időben 240 000 fővel csökkent ez a szám. A minimálbér radikális emelése, a közmunka, a rezsicsökkentés, az ingyen tankönyvek mind hozzájárultak a javuláshoz.
Ma már nem jár szegénységgel az, ha valaki sok gyermeket vállal - állítja Rétvéri Bence.
Bolgárul kezdte felszólalását Varga Szimeon nemzetiségi szószóló, aki a nemzetiségeket érintő változásokat értékelte. A nemzetiségi önkormányzatok a települési önkormányzatokkal azonos szabályok alá esnek a jövőben. Költségvetést kell készíteniük, amit a nemzetiségi önkormányzat elnöke hagy jóvá, kincstári ellenőrzésük is hasonló szabályok alá esik.
A törvény benyújtásánál elmaradtak a nemzetiségekkel egyébként kötelező egyeztetések - mondta Ritter Imre német szószóló.
A törvénysértő irományok esetén a jövőben a nemzetiségek kezdeményezik, hogy a benyújtott tervezetek tárgysorozatba-vételét az Országgyűlés ne támogassa - mondta Ritter Imre.
Az MTA kutatásai cáfolják az államtitkár állításait a szegénységi adatok javulásával kapcsolatban - reagált két percben Burány Sándor.
Szél Bernadett a gyermekétkeztetésre reagált. A miniszterelnök várba költözésére szánt pénz elég lenne a nyári étkeztetés forrásainak előteremtésére.
Az LMP képviselője sem értette, hogy a KSH szegénységi adatai miért nem egyeznek az Eurostat adataival. Az MTA tanulmányára hivatkozva azt mondta: Magyarország gazdasági teljesítménye nem indokolja az ország ilyen mértékű szegénységét.