Olvasóink többsége hallani sem akar az ingatlanadóról

Az általános ingatlanadó esetleges hazai bevezetéséről május 23-án elindított szavazásunkra jó egy hónap alatt több mint 16 ezer voks érkezett. Annak dacára meggyőző többséget kapott az adófajta elutasítása, hogy a négy válaszlehetőség között három olyan kínáltunk, amely valamilyen feltétellel vagy indokkal tűrné-támogatná a bevezetést.

Kezdettől fogva abszolút túlsúlyban voltak, akik arra szavaztak, hogy az általános ingatlanadó "mindenképpen méltánytalan sarc". Arányuk jó ideig 54-55 százalék körül ingadozott, majd az elmúlt hónapokban elhangzott érveket és ellenérveket részletesen felidéző cikkünk megjelenése után felkúszott valamivel 60 százalék fölé.

Noha az eredmény nem reprezentatív, úgy tűnik, olvasóink nagyjából ötöde elfogadhatónak tartaná az újabb terhet, ha az részben vagy egészben "más adófajtákat váltana ki". Valamivel kevesebben (13 százalék) vannak, akik szerint ez nem szükséges feltétel: a "feketén szerzett vagyonok" megadóztatása végett pártolnák az ingatlanadót.

Végezetül kevesebb mint 6 százaléknyian kattintottak arra, hogy "biztos van értelme, ha Dániától Romániáig annyi helyen létezik" - egyszersmind tiszteletre méltó szerénységgel elismerve, hogy nincsen elegendő szakértelmük a kérdés megítéléséhez.

Összességében tehát úgy tetszik, a laikusok - úgy is, mint potenciális adóalanyok - véleménye távolról sem vág egybe az ingatlanszakmáéval. Annak legtöbb képviselője ugyanis csak a bevezetés gyorsaságával, a tervek kiérleltségével kapcsolatban hangoztatta aggodalmát, de az ötletet alapvetően kevesük vetette el.

Annál érdekesebb, hogy az ellenző olvasók kommentjei között számos olyan aggály is visszaköszön, amelyet az utóbbi időszak ingatlanos konferenciáin megfontolásra érdemesnek mondott a felkent szakértők némelyike.

Ilyen Trap érve, mely szerint az ingatlanadó ott tölti be jól a szerepét, ahol a saját ingatlan tényleg vagyont jelent - jelesül Nyugat-Európában. Ott sokkal többen bérlik az otthonukat, mint itthon, ahol a saját ingatlan birtoklása nem okvetlenül utal jó anyagi helyzetre.

HHeni arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az átlagemberek hitel nélkül nemigen tudnak ingatlant vásárolni, márpedig a törlesztés ideje alatt - amikor általában jelzálog van bejegyezve a hajlékukra - furcsa lenne még ingatlanadót is szedni tőlük. Nagymeva szerint is akkor lehetne csak tisztességes az adó, ha a lakosságnak nem kellene erőn felül eladósodnia.

Mások jobban felháborodtak rajta, hogy esetleg újabb érvágásra számíthatnak. W13t megjegyezte, hogy ha így haladunk, akkor lassan jöhet a kapu- és füstadó, Kriszta977 pedig úgy fogalmazott, "a saját lakásunkban leszünk albérlők". A hozzászólók zöme egyszerűen úgy vélte, igazságtalan még inkább kiszipolyozni az embereket.

Piu-1955 egyenesen polgári engedetlenségi mozgalmat vizionált, ha elegen lesznek, akik - hozzá hasonlóan - nem hajlandók fizetni a két kezük munkájával épített ház után. Az ingatlanadót a "haláladóhoz" (örökösödési illeték) hasonlította.

Akadtak azonban támogatók is. Didgeridoo ötlete, hogy az elmúlt években befizetett szja-t lehessen levonni az ingatlanadó adóalapjából, továbbá, hogy nyugdíjasoknak, illetve gyesen, gyeden lévőknek ne kelljen egyáltalán fizetni.

Regő a svájci rendszert hozta fel példának, amelyben a felújításokra fordított összegek csökkentik az szja adóalapját, ezzel ösztönözve a minél jobb állapotú ingatlanok fenntartását és fehérítve a gazdaságot. Pipa kijelentette, csakis fokozatosan, néhány év alatt képzelhető el a bevezetés.

Gesztenye11 a progresszív adózást javasolta, mondván, a panellakások és a luxusvillák azonos százalékkal való terhelése igazságtalan. Amellett megjegyezte, ha csak a magánszemélyekre vetik majd ki az adót, lesz majd egy csomó céges családi ház.