A Föld éghajlata

 

Hosszú, zord tele 9-10 hónapig tart. Rövid nyarának "melege" március-áprilisi hőmérsékleti értékeinkkel egyezik. A nyár végi (július vége, augusztus eleje) fölmelegedés és az olvadékvizek párolgása kisebb esőket, záporokat okoz; az évi 200-400 mm csapadék java része azonban hó.

Nyáron a talajnak csak vékony, 20-30 cm-es felső rétege enged föl, ez alatt állandóan fagyott, jeges altalaj- és kőzetrétegek fekszenek. Bár az alacsony hőmérséklet következtében a párolgás gyönge, a levegő viszonylagos (relatív) vízgőztartalma - kis befogadóképessége miatt - magas. A 80-90%-os légnedvesség miatt a fák párologtatása annyira csekély, hogy vízfelvételük szinte megáll. Ezért a sarkvidékek körüli övben összefüggő erdő nem települhet meg.

Természetes növénytakarója a tundra, amelyet hidegtűrő hangacserjék, áfonyák, rövid tenyészidejű pázsitfüvek, pillangósvirágúak és boglárkafélék alkotnak. Az erős szél és a hideg miatt számos törpe faj (törpefenyő, törpeéger, törpenyár) és törpe változat alakul ki, amelyek szorosan összesimulva melegednek. Itt élnek Földünk legkisebb fás növényei (törpefűz).