Gráf László

Fehérjeszobrászat - az alkotás öröme és haszna

A következő animációval a fehérjelánc élő sejtben lejátszódó bioszintézisének menetét szemléltetem.

Animáció: Fehérjeszintézis

Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.

A fehérjeszintézis az élő sejt működésének rendkívül bonyolult, kivételes ötletességgel szervezett folyamata. Nem lehet eléggé csodálni a leleményt, amivel a mindössze négy bázisból felépülő hírvivő RNS (ribonukleinsav) 20 aminosav sorrendjére vonatkozóan ad utasítást. Ez a szállító RNS nevű adaptermolekulák segítségével válik lehetővé. Ezek az egyik végükhöz kapcsolódó aminosavat kódoló triplet-kodont ismerik fel a molekula másik végén elhelyezkedő antikodon segítségével. A leolvasási keretet és a szomszédos aminosavak karboxil-, ill. aminocsoportjai közti peptidkötés kialakulását a riboszómák szerkezete és dinamikája biztosítja. A leváló peptidlánc spontán feltekeredésének első mozzanata az ún. helikális és béta-lemez szerkezeti motívumok létrejötte. Ezek összerendeződése vezet a fehérjék bonyolultabb, ún. harmadlagos szerkezetének a kialakulásához.

A következő animáción az egyik első mesterséges fehérje, a TOP7 szerkezetét mutatom be, amelyben mindkét ún. másodlagos szerkezeti motívum, az alfa-hélix és a béta-lemez is megtalálható. Úgy, ahogy azt a tervezők kigondolták. Biológiai funkcióval azonban nem ruházták fel a TOP 7-et.

Animáció: Tervezett fehérje

Az animáció megtekintéséhez Macromedia Flash Player 8-ra van szükség. Ingyenesen letöltheti itt.

Szeretnék e helyütt röviden megemlékezni a fehérje- és peptidkutatás néhány nemzetközileg is elismert magyar tudósáról. Csak azokról, akik már nincsenek köztünk. Kevesen tudják, hogy a fehérjék amfoter karakterét (azt a tulajdonságát, hogy savakkal és lúgokkal is képesek sót alkotni) Bugarszky István írta le először1898-ban.

Anekdota Bugarszky Istvánról

Ivanovics György és Bruckner Győző 1937-ben izolálták lépfenebacilus tokanyagából az ún. anthrax-polipeptidet, amelyről Bruckner Győző tanítványai később igazolták, hogy kémiai felépítését tekintve a gamma-poli-D-glutaminsavval azonos. A magyar peptidkémia számos jelentős eredménye és magas színvonala erre a felfedezésre vezethető vissza. 1941-43 között a szegedi Szent-Györgyi iskola legkiemelkedőbb teljesítménye a miozin és az aktin felfedezése volt. Az utóbbi Straub F. Brunó nevéhez kötődik. Az aktin és a miozin az izomrostok fő alkotó fehérjéjéi.