Küzdenek az infláció ellen a jegybankok

A napokban kamatdöntésekre került sor a közép-európai térség uniós tagországaiban zömében a kamatok szinten tartása volt a jellemző, csak a lengyel és a román jegybank emelt, 25-25 bázispontot, tekintettel az inflációs kockázatokra.

Meglepte a piacokat az MNB Monetáris Tanácsa, amikor hétfői ülésén a tagok - szoros szavazati arány mellett - úgy döntöttek, hogy a kamatemelési várakozások ellenére nem változtatnak a jegybanki alapkamat 8,50 százalékos mértékén.

Az elemzők többsége 25 bázispontos emelésre számított, de voltak olyanok is, akik ennél szigorúbb, 50 bázispontos emelést sem tartottak kizártnak. A várakozásokat a megkérdezettek az emelkedő nyersanyagárakkal, a vártnál magasabb magyar inflációs és béradatokkal, valamint az euró zónában kilátásba helyezett kamatemeléssel indokolták.

Simor András jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a testület most szükségtelennek tartotta a monetáris kondíciók további szigorítását, mert a korábban rögzített inflációs alappálya megvalósítható. Megerősítette azt is, hogy a jegybank továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél mellett.

Elemzők szerint a szinten tartás egyik üzenete, hogy a jegybanknak mégis van árfolyamcélja és nem szeretne erősebb forint árfolyamot. Simor András emlékeztetett, hogy a testület a korábbi három ülésen összesen 100 bázisponttal emelte az alapkamatot.

Megoszlottak a banki elemzői vélemények arról, hogy véget ért-e ezzel az MNB kamatemelési ciklusa, a megkérdezettek között volt olyan, aki ezt nem zárta ki, de olyan is aki továbbra is 9,0 százalékos alapkamat csúccsal számol az idén.

Inflációs nyomás miatt nem tud csökkenteni Szlovákia

Szlovákiában 14 hónapja változatlan a kamat, 4,25 százalék, ami 25 bázisponttal haladja még meg az euróövezet irányadó kamatát. A szlovák központi bank a kamatszintet az euró bevezetése előtt igyekszik az eurózónában érvényes kölcsönfelvételi lehetőséghez igazítani.

Szlovákiának az európai szintre kell levinnie az irányadó kamat szintjét, mivel az ország az uniós vezetők döntése értelmében az eurózóna 16. tagországává válik. A szakértők szerint a közeljövőben azonban nem várható hitelpolitikai enyhítés, mivel a gyorsan bővülő szlovák gazdaságban a fogyasztói kiadások növekedését erős inflációs nyomás kíséri.

Az Európai Bizottság május 29-én 17,6 százalékkal felértékelte a szlovák koronát, amelynek új sávközepe az európai átváltási mechanizmusban (ERM-II.) azóta 30,1260 korona/euró. Szlovákia 2005. november 26-án lépett be az "euró előszobáját" jelentő ERM-II. átváltási rendszerbe, amelyben akkor 38,4550 koronás sávközépen kötötték a koronát az euróhoz.

A brüsszeli bizottság május 7-én hagyta jóvá, hogy Szlovákia 2009. január 1-jén bevezesse az eurót. Szlovákia lesz az euróövezet 16-ik tagja.

Kamatot emelt a lengyel jegybank

Lengyelországban szerdán negyed százalékponttal 6,00 százalékra emelte a nemzeti bank az alapkamatot.

A lengyel nemzeti bank tavaly április végén kezdte meg a szigorítást az addigi rekord alacsony, 4 százalékos kamatszintről a nagy béremelkedésre, az élelmiszerek és az üzemanyag drágulása miatt érezhető inflációs nyomással magyarázva az intézkedéseket.

Lengyelországban májusban hatéves csúcson volt az infláció: a fogyasztói drágulás éves üteme a múlt hónapban 4,4 százalékra ugrott.