Küzdenek az infláció ellen a jegybankok

Vágólapra másolva!
A napokban kamatdöntésekre került sor a közép-európai térség uniós tagországaiban zömében a kamatok szinten tartása volt a jellemző, csak a lengyel és a román jegybank emelt, 25-25 bázispontot, tekintettel az inflációs kockázatokra.
Vágólapra másolva!

Idén elérheti az EKB szintjét a cseh kamatláb.

A cseh központi bank pénzpolitikai tanácsa csütörtökön a várakozásoknak megfelelően a jelenlegi szinten, 3,75 százalékon hagyta az irányadó kamatot. A csehországi kamatszínvonal változatlanul 25 bázisponttal marad el az Európai Központi Bank irányadó kamatszintjétől.

A szakértők többsége azért számított a kamatszint változatlanságára, mivel az inflációs nyomás enyhülni látszik az országban.

A cseh központi bank legutóbb februárban hajtott végre 25 bázispontos kamatemelést.

Az elemzők azt várják, hogy legalább egy alkalommal az idén még emelni fogják 25 bázisponttal az irányadó kamatot, tekintettel arra, hogy az infláció a szándékoltnál lassúbb ütemben mérséklődik az országban.

Nem enyhül az infláció Romániában

A román jegybank csütörtöki bejelentése szerint péntektől újabb negyed százalékponttal, tíz százalékra emeli az alapkamatot. Ez az év eleje óta immár sorrendben a hatodik kamatemelés, előtte csökkentette az alapkamatokat a jegybank.

A bejelentés szerint a bank folytatja a pénzügyi piacok likviditásának szigorú irányítását nyíltpiaci műveletekkel és a kötelező minimális tartalékráták jelenlegi szintjének fenntartásával.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a bank kamatdöntő testülete közelről figyeli a makrogazdasági mutatókat az inflációs nyomásra tekintettel.

Május elején a román nemzeti bank 25 bázisponttal 9,75 százalékra emelte irányadó kamatát, a pénzügypolitikai rátát, hogy megállítsa az árnövekedési nyomást, ami veszélyezteti a jegybank inflációs célkitűzését.

Április közepén a román központi bank elnöke azt mondta, hogy júliusig két éves csúcs közelében marad az infláció. Mugur Isarescu úgy vélte, hogy az infláció várhatóan augusztustól kezd mérséklődni. Az inflációemelkedés oka részben az élelmiszerek világpiaci árának a növekedése, a bérek emelkedése és a hazai kereslet bővülése.

A bank negyedéves jelentésében decemberre 6 százalékos tizenkét havi áremelkedést vár, szemben a korábban jelzett 5,9 százalékkal. A 2,8-4,8 százalékos célsávon nem változtattak. A jövő év végére viszont 3,9 százalék helyett már csak 3,5 százalékos drágulási ütemre számít a bank. A jövő év végi célsávja 2,5-4,5 százalék.

Erősödő nemzeti valuták

Tavaly december óta az Európai Unió kelet-európai tagországaiban erősödött a nemzeti valuta: a legnagyobb mértékben Szlovákiában, 9,93 százalékkal, majd Csehországban 9,07 százalékkal, Lengyelországban 6,71 százalékkal, Magyarországon 6,60 százalékkal.