Több százezer fantomlakója lehet egy európai fővárosnak

Prágai lámpagyújtogatók, a Károly híd 
 TATER, Jan gázlámpa híd korabeli öltözék korhű ruha KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNY KÖZTERÜLET ÖLTÖZÉK SZEMÉLY TÁRGY utcai lámpa
Prága, 2021. december 16. Jan Tater lámpagyújtogató korhű jelmezben gyújtja meg a prágai Károly-híd 37 gázlámpájának egyikét 2021. december 16-án. Az adventi időszakban a férfi és egy munkatársa alkonyatkor meggyújtja az 1402-ben átadott kőhíd lámpásait, ami kedvelt turistalátványosság. A hidat 1847-ben világították ki először gázégőkkel, amit a belvárosban is fokozatosan bevezettek. Prága 1927-re 138 lámpagyújtogatót foglalkoztatott, akikre 7456 égőt bíztak. A belváros történelmi negyedében egészen 1985-ig használtak lámpásokat, majd a hangulatos sétálóutcák rekonstrukcióját követően 2002-től ismét üzembe helyezték a hagyományos világítótesteket a világörökségi helyszínen, öt évvel később pedig a Károly-hídon is. A cseh főváros modern gázlámpáinak száma jelenleg közel hétszáz. MTI/EPA/Martin Divisek
Vágólapra másolva!
A prágai lakosok valós száma mintegy 300 ezerrel meghaladja a hivatalos, népszámlálás során kimutatott adatokat - derült ki szerdán a prágai tervezési és fejlesztési intézet (IPR) elemzéséből.
Vágólapra másolva!

Ondrej Bohac, az IPR igazgatója a CTK cseh hírügynökségnek elmondta: csupán 1,3 millió ember rendelkezik állandó lakhellyel Prágában, a felmérés szerint azonban valójában 1,6 millióan lakják a cseh fővárost.

Egy lámpagyújtogató korhű jelmezben gyújtja meg a prágai Károly-híd 37 gázlámpájának 2021 adventi időszakában Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek

"Ha ehhez hozzáadjuk a Közép-Csehországi kerület azon lakóit, akik nap mint nap ingáznak Prágába dolgozni, akkor akár 1,8 millió emberről is beszélhetünk" - nyilatkozta Bohac.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy ez azért jelent problémát,

mert a lakosok számának növekedésével értelemszerűen megnő az igény a közösségi közlekedésre, a parkolóhelyekre, lakásokra, orvosokra, óvodákra és egyéb létesítményekre.

Ám - mint fogalmazott - hiába növeljük az infrastrukturális kiadásokat, hogyha a város adókból származó jövedelme nem növekszik ezzel arányosan. Sokan ugyanis nem rendelkeznek állandó lakhellyel Prágában, így az ingázók és nem bejelentett lakosok adója nem a városnál köt ki.

Az IPR elemzéséből kiderült az is, hogy Csehország-szerte Prágában a legalacsonyabb az átlagéletkor: ez a tavalyi felmérésnél a fővárosban 41,4 év volt, ami 1,3 évvel alacsonyabb az országos átlagnál. Ezt magyarázza, hogy a prágai lakosok nagy része egyetemista vagy külföldi fiatal.