Meglepő fordulat állt be lakásvásárlás és bérlés pénzügyi viszonyában

Az albérletpiac még mindig nem tért vissza a pandémia előtti állapotokhoz.

A korábbinál hosszabb idő alatt térül meg jelenleg egy lakás vásárlása a bérléshez képest az egyetemi városokban, ami a koronavírus-járvány hatása. A bérleti díjak ugyanis a kereslet elmaradásával jelentősen csökkentek a válság előtti szinthez képest, a lakásárak azonban a korábbinál kisebb mértékben, de tovább nőttek. Míg a járvány előtt tízévnyi bérleti díjból már a legdrágább környéken, a főváros II. kerületében is lehetett venni egy lakást, addig idén ehhez 18 évnyi bérleti díj kell a XI. kerületben. A következő hetekben, hónapokban azonban a bérleti díjak a várakozások szerint emelkedésnek indulnak, így csökkenhetnek a bérlési és a vásárlási költségeket összehasonlító fedezeti időtávok - olvasható a Takarék Index közleményében. 

Átmeneti a megugrás

Az elmúlt évekhez képest a fedezeti időtávok jelentősen megugrottak, több budapesti kerületben meg is duplázódtak a 2021-es első féléves bérleti díjak alapján. Ez elsősorban a jelentősen lecsökkent bérleti díjakra vezethető vissza, miközben a lakásárak tovább növekedtek. Mindez azonban egy átmeneti állapotot tükröz. Az online oktatás következtében a diákok szinte eltűntek a piacról, hatalmas keresletcsökkenést hozva. Budapesten a turizmus visszaesésével a korábban rövid távra kiadott bérlemények is a hosszú távon kiadó ingatlanok között jelentek meg, tovább növelve a kínálatot, ezzel még inkább hozzájárulva a bérleti díjak mérséklődéséhez. Ez a fedezeti időtávok változásán is érzékelhető volt, míg vidéken csak a korábbi évekhez hasonló mértékű növekedést figyeltek meg az elemzők, addig Budapest több helyszínét jellemezte drasztikus emelkedés.

A kereslet visszatérésével azonban ismét a bérleti díjak emelkedésére lehet számítani,

így hosszabb távon a fedezeti időtávok a mostani nagyon magas szintről várhatóan lefelé mozdulnak el.

A vásárlásnál körültekintően kell eljárni, számos tényezőt mérlegelni kell, mint például a hiteltörlesztés terhét a családra, vagy a kamatemelkedés kockázatát. Szintén igaz ugyanakkor, hogy a lakást hosszabb távon is ki lehet használni, ha a gyermek adott városban lép be a munkaerőpiacra, vagy kiadásra is alkalmas lehet később az ingatlan.

A kockázatok minimalizálása szempontjából az egyik kulcstényező, hogy olyan helyen legyen, illetve

olyan tulajdonságokkal rendelkezzen a megvásárolni kívánt lakás, hogy akár a tanulmányok félbehagyása vagy befejezése után is jól ki lehessen adni.

A számításokat a piaci átlagok mentén végezték, vagyis az egyedi ingatlanok alapján számított értékek ezektől akár jelentősen is eltérhetnek. A fedezeti időtávok számításánál a Takarék Index elemzői azt feltételezték, hogy a lakás vételárának 50 százalékát tízéves futamidejű hitelből fizetik, ahol a THM 5 százalékos. A lakás 40 négyzetméteres.

A lakásvásárláshoz egyéb járulékos költségek is tartoznak.

Az egyszeri költségek között szerepel az illeték (4 százalék), az ügyvédi és adimisztrációs költségek (1 százalék), a hitelfelvétel költsége (1 százalék), a beköltözés, illetve felújítás költsége (5 százalék), az amortizáció és a biztosítás díja (évente 1 százalék). Szobakiadás esetén a bevétel a piaci lakásbérleti díj 30 százaléka. A bérléskor a lakás mindig azonos minőségű, a rendelkezésre álló saját forrást 2 százalékos reálkamat mellett lehet befektetni. A diszkontfaktor megegyezik a hitel THM-értékével. A reál lakásár nem növekszik a vizsgált időszak során, az infláció 3 százalékos.