Meglepő fordulat állt be lakásvásárlás és bérlés pénzügyi viszonyában

Az albérletpiac még mindig nem tért vissza a pandémia előtti állapotokhoz.

A korábbinál hosszabb idő alatt térül meg jelenleg egy lakás vásárlása a bérléshez képest az egyetemi városokban, ami a koronavírus-járvány hatása. A bérleti díjak ugyanis a kereslet elmaradásával jelentősen csökkentek a válság előtti szinthez képest, a lakásárak azonban a korábbinál kisebb mértékben, de tovább nőttek. Míg a járvány előtt tízévnyi bérleti díjból már a legdrágább környéken, a főváros II. kerületében is lehetett venni egy lakást, addig idén ehhez 18 évnyi bérleti díj kell a XI. kerületben. A következő hetekben, hónapokban azonban a bérleti díjak a várakozások szerint emelkedésnek indulnak, így csökkenhetnek a bérlési és a vásárlási költségeket összehasonlító fedezeti időtávok - olvasható a Takarék Index közleményében. 

A vidéki egyetemi városokban is duplázódtak az árak

A vidéki egyetemi városokban továbbra is olcsóbban lehet lakást vásárolni.

A legdrágábbnak számító Debrecenben átlagosan 423 ezer forintot kérnek el egy négyzetméterért.

A 400 ezer forintot még Gödöllőn, Veszprémben és Győrben haladják meg a fajlagos árak, Szegeden 350 ezer forint körüli összeget, Pécsen valamivel több mint 300 ezer forintot kell fizetni négyzetméterenként, míg a legolcsóbbnak számító Miskolcon alig valamivel több, mint 230 ezer forintot.

Albérlet (Illusztráció) Fotó / 123RF

Az elmúlt öt évben az árak a legkisebb mértékben Győrben emelkedtek, 71 százalékkal, a többi vizsgált egyetemi városban legalább megduplázódtak. A legnagyobb növekedés Veszprémet jellemezte, ahol 133 százalékkal emelkedett az átlagos fajlagos ár. 2020-ban ugyanakkor vidéken is megtorpant a drágulás: Gödöllőn stagnáltak az árak, és Pécset jellemezte a legnagyobb, 8 százalékos árnövekedés, miközben az elmúlt öt évben az évesített árváltozás 11 és 18 százalék között mozgott.

A lakásárak alakulása a vidéki egyetemi helyszíneken Forrás: Takarék Index

Fedezeti időtávok – vásárolni vagy bérelni érdemesebb?

A Takarék Index elemzői évről évre megvizsgálják, hogy milyen lehetőségei vannak az egyetemista gyermekük számára lakást vásárolni vagy bérelni tervező családoknak. A két lehetőség közötti választás sok tényezőtől függ, de a választás alapvetően egy pénzügyi döntés, amit

a bérleti díjak és lakásárak szintje mellett a lakásban eltölteni tervezett idő befolyásol.

Az elemzők kiszámolták azokat a fedezeti időtávokat, amelyek megmutatják, hogy mi az a minimum idő, amit az adott lakásban el kell tölteni ahhoz, hogy a vásárlás és bérlés költsége megegyezzen. Ennél tovább tartva a lakást már mindenképpen megérheti a vásárlás mellett dönteni. A számításhoz a Takarék Index kerületeket és városokat jellemző átlagos fajlagos lakásáradatai mellett a Duna House bérleti díjadatait használták.

A fővárosban idén elég magasan alakulnak a fedezeti időtávok a vizsgált helyszíneken, 6,5 és 18,6 év között ingadoznak. A legalacsonyabb a XIV. kerületet jellemzi, míg a legmagasabb a XI. kerületet. Ugyanakkor, ha a lakás egy szobáját más egyetemistának kiadja a család, akkor csökken a vásárlás költsége, így ebben az esetben a jelenlegi bérleti díj szintek mellett 3,6 és 7,8 év között mozogtak a fedezeti időtávok. Ez még mindig elég magas a 3-6 éves egyetemi képzéshez képest.

A fedezeti időtáv Budapest egyes kerületeiben és egyes vidéki városokban Forrás: Takarék Index

Ahogy az elmúlt években, úgy most is alacsonyabb fedezeti időtávok jellemezték a vidéki egyetemi városokat. Szobakiadás nélkül 1,9–4,8 év között ingadozott az értékük, a legalacsonyabb Miskolcot jellemezte, míg a legmagasabb Debrecent. Szobakiadással itt is kedvezőbb volt a kép, a fedezeti időtáv 1,3–2,9 évre csökkent. Miskolcon és Pécsen kevesebb mint kétév kell, hogy a lakásvásárlás és bérlés költsége megegyezzen.

Az elemzés további fontos információkkal folytatódik, kérjük, lapozzon!