Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az emberi kockázatok éves potenciális hatása mintegy 320 milliárd dollárra tehető a Lloyd's kutatásában megvizsgált világvárosokban. A biztosítási óriásvállalat közlése szerint az olyan emberi tényezők, mint a piaci összeomlások, a kibertámadások vagy az államközi összetűzések nagyobb károkat tudnak okozni, mint a hurrikánok, az áradások, a földrengések vagy a vulkánkitörések – írja a CNBC.
A szerdán publikált „City Risk Index" összesen 22 emberi és természeti kockázat potenciális hatásait mérte föl a világ 279 legfontosabb városában, melyek összesen 35 400 milliárd dollárnyi GDP-ért felelnek. A kutatás arra jutott, hogy
ezek a városok összesen évente átlagosan 546,5 milliárd dollárt veszítenek a vizsgált 22 fenyegetés következtében.
Ebből 320,1 milliárdot emberi tényezők, míg 226,4 milliárdot természeti katasztrófák tesznek ki.
A legfontosabb fenyegetést a piaci összeomlás jelenti, amely 103,33 milliárd dollárnyi kockázatot jelent a teljes GDP-ből. A második, 80 milliárddal, az államközi konfliktus lett, melyet a trópusi szélviharok (62,59 milliárd) követnek. A top 10-es lista maradék helyein olyanok szerepelnek, mint az embereket érintő járványok, a polgári lakosságon belüli konfliktusok, az államcsőd, az áradások, a földrengések, valamint a nyersanyagpiaci ársokkok.
A jelentés egyik érdekessége, hogy a kibertámadások kockázati faktora igen jelentősen megemelkedett – hangsúlyozta Bruce Carnegie-Brown, a Lloyd's elnöke. Jól látszik, a kiberkockázatok terjedése, ha azt nézzük, hogy a három évvel ezelőtt kiadott jelentésben ez még nem is szerepelt,
most pedig valószínűleg a leggyorsabban fokozódó globális kockázatnak számít.
Ráadásul jelenleg még nem is értjük teljes egészében a jelentőségét és a potenciális hatásait – tette hozzá a szakember.
Az anyag emellett rámutatott, hogy a kockázatok többsége néhány régióban összpontosul. Összesen ugyanis 10 városnak kell szembenéznie minden évben 126,8 milliárd dollárnyi potenciális veszteséggel a fenti kockázatok miatt.
A legnehezebb helyzetben Tokió van (24,31 milliárd dollár), elsősorban Észak-Korea közelsége miatt, ami igencsak megemeli az esetleges államközi konfliktusok lehetőségét.
A második helyen New York áll, ahol a piaci összeomlás jelenti a legnagyobb, 14,83 milliárdos, veszélyforrást. A harmadik helyre pedig a Fülöp-szigetek fővárosa, Manila futott be (13,27 milliárd), elsősorban a trópusi viharok kockázatai miatt. A top 10-es listán itt olyan városok kaptak még helyet, mint Tajpej, Isztambul, Los Angeles, Sanghaj vagy London.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a kockázati tényezők potenciális költségei akkorák, hogy majdnem a globális GDP negyedét teszik ki, és meghaladják Afrika, a Közel-Kelet és Latin-Amerikai együttes kibocsátását. Mindez pedig arra is utal, hogy
igen jelentős a régiós szintű vagyoni koncentráció, amiből az következik, hogy egyes nagyon gazdag térségek rendkívül sérülékenyek a kockázatokkal szemben.
Tovább növeli a kutatás fontosságát, hogy jelenleg a világ lakosságának nagyjából 54 százaléka él városokban, és ők adják a globális kibocsátás nagyjából 80 százalékát.
