Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miközben az amerikai kormány több milliárd dollár értékben vetne ki vámokat a kínai importtermékekre, a Fehér Ház csütörtöki bejelentése szerint Mexikó, Kanada és az Európai Unió sem ússza meg az acél- és alumíniumtermékekre vonatkozó új vámokat – írja a MarketWatch.
Az eredeti, márciusban bejelentett, terv az volt, hogy az acéltermékekre 25, míg az alumíniumimportra 10 százalékos vámot vet ki az USA, elsősorban Kína állítólagos inkorrekt kereskedelmi gyakorlatai miatt.
A kormány hivatalos kommunikációja szerint a cél az amerikai munkahelyek, üzleti érdekek, valamint szellemi tulajdonok védelme. Noha a vámokkal sújtott áruk listáján olyan fogyasztói termékek is vannak, mint a mosogatógépek, a tűzoltó készülékek, a televíziók és a motorkerékpárok,
egyes elemzők szerint a helyzet lehetett volna rosszabb is, hiszen például a ruházati termékek lemaradtak a listáról.
Mindazonáltal az egyes műszaki eszközök importjára kivetett vámok azt is eredményezik, hogy az amerikai lakosság ezeket innentől sokkal drágábban tudja majd csak beszerezni – mondta Matthew Shay, az amerikai Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség elnöke.
A MarketWatch elemzése ezzel együtt összegyűjtötte, a fentiek mellett milyen hatást gyakorol az agresszív kereskedelmi politika az amerikai átlagemberek pénztárcájára.
A vámhatások leginkább az ünnepek alatt üthetnek be, amikor sok amerikai hagyományosan elektronikai cikkeket, például számítógépet vagy okostelefont, vásárol. Ha viszont ezeket sokkal drágábban lehet csak behozni Kínából, akkor ez magasabb árakat jelent majd a fogyasztók számára is.
Sőt, valójában még a konkrét hatások előtt is elkezdődhet a drágulás, hiszen ha a kiskereskedelmi szereplők azzal számolnak, hogy hiány üthet be a készletekből, akkor már most elkezdhetnek árat emelni – mondják az elemzők. A nagyságrendekre is lehet következtetni, mivel amikor a Trump adminisztráció korábban hasonló intézkedéseket fontolgatott (akkor még az adócsomag keretein belül), a Nemzeti Kiskereskedelmi Szövetség úgy számolt, hogy egy ilyen döntés az első évben átlagosan 1700 dolláros plusz költséget jelentene az amerikai fogyasztóknak.
Van azonban a vámoknak egy pozitív hatása is, mivel egyes termékek akár még olcsóbbak is lehetnek. Ha ugyanis a kínai vevők kevesebb amerikai élelmiszerhez jutnak hozzá,
akkor készlettöbblet alakulhat ki az USA-ban olyan cikkekből, mint a sertéshús vagy a mogyoró, aminek eredményeként ezek árai csökkenhetnek.
Noha ezzel akár az amerikai vásárlók jól is járhatnak, egyes elemzők mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy néhány dollár megspórolása például a borral vagy a mogyoróval, még messze nem fogja ellensúlyozni a kellemetlen hatásokat.
Ha a korábbi szigorú vámpolitikai lépesek felhasználhatók példaként, akkor arra lehet következtetni, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi konfliktus nem fog jól végződni az amerikai dolgozók számára. Miután George W. Bush 2002 elején 30 százalékos vámot vetett ki az acéltermékekre, durván 200 ezer amerikai feldolgozóipari munkás veszítette el az állását.
A teljes képet jobban mutatja, hogy bár akkor is az amerikai érdekek védelme volt a hivatalos cél, a nagyjából 197 ezer főt foglalkoztató acéliparban például csupán 3-10 ezer ember munkája volt biztonságban a vámok miatt.
Ha pedig most ehhez hasonló folyamatok ismétlődnek meg, akkor a szakértők szerint nem várhatók túlságosan kedvező végkimenetelek.
Ráadásul csak fokozza a kellemetlenséget, hogy nem csak a feldolgozóipari munkások kerülhetnek veszélybe. Ha ugyanis a magasabb árak alacsonyabb kereslettel párosulnak, akkor például a kiskereskedelemben vagy a szolgáltatói szektorban is elbocsátások jöhetnek.
