Pénzügykutató: Jövőre 3 százalékkal nőhet a GDP

Vágólapra másolva!

A GDP 2,2 százalékos idei és 3 százalékos jövő évi növekedését prognosztizálja legfrissebb előrejelzésében a Pénzügykutató a tavalyi 3,1 százalékos növekedés után.

MTI

Vágólapra másolva!

beruházás Pénzügykutató GDP prognózis növekedés fogyasztás statisztika

A kutatók szerint az első fél év látványosan igazolta, hogy

mihelyt elapadnak az uniós források, megtorpan a növekedés.

Az uniós pénzforrások megnyílásával jövőre élénkülnek a beruházások és a foglalkoztatás is tovább bővül.

A fogyasztás bővül, a beruházások csökkennek

A prognózis a beruházások 10 százalékos visszaesésével számol ebben az évben, amelyet az alacsony bázison ugyanilyen mértékű növekedés követ majd 2017-ben. A beruházások drámai visszaesését részben ellentételezi a fogyasztás, miután a reálkeresetek ebben az évben 7,7 százalékkal emelkednek 0,3 százalékos éves átlagos inflációval számolva, és a 2,1 százalékosra emelkedő jövő évi infláció mellett is 3,5 százalékkal növekednek.

A bruttó hazai termék (GDP) idén 2,2 százalékkal bővülhet, míg jövőre 3 százalékos növekedést várnak a kutatók.

A bruttó hazai termék (GDP) volumenindexének alakulása
Create line charts

Az idei lanyhább növekedéshez jó egyensúlyi mutatók társulnak:

az államháztartás hiánya bőven a maastrichti kritériumon belül 1,8 és 2,6 százalékon alakul, míg
a GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,7-ről idén 74, jövőre 73,1 százalékra csökken.

Rekordszintre emelkedik idén a külkereskedelmi és a fizetési mérleg többlete, ami 10, illetve 6,5 milliárd eurót is elérhet a tavalyi 8,6 és 3,7 milliárd után.

Jövőre gyorsulhat a növekedés Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az apadó uniós transzferek ellenére nagyarányú külső többlet a magánberuházások elmaradását is tükrözi. A vállalatok továbbra is nettó megtakarítók, ahelyett, hogy a tevékenységük bővítését szolgáló hitelfelvételeikkel a gazdasági növekedést táplálnák, pedig az ország befektetői kategóriába történt felminősítése növeli a pénzügyi befektetések vonzerejét, erősíti a forintot, és kedvezőbbé teszi az államadósság és a magáncégek finanszírozását is, állapították meg a kutatók.