Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Carney azzal, hogy letette a voksát egy 2016-os kamatemelés mellett, határozottabb irányt adott azon piaci szereplőknek is, akik jelenleg bizonytalanok azzal kapcsolatban, mikor kezdődhet meg a brit monetáris szigorítás. A határidős fontpiacon kötött ügyletek alapján egyébként
a piac arra számít, hogy 2016 novemberében jöhet egy 25 bázispontos emelés,
miközben korábban a vegyes várakozások között az is felmerült, hogy a BoE talán nem lép 2017 előtt.
A kormányzó az után nyilatkozta a fentieket a Bloombergnek, hogy a Bank of England (BoE) kormányzótanácsa változatlanul 0,5 százalékon hagyta az alapkamatot, és a döntéshozók közül csupán egy tag szeretett volna már ebben a hónapban kamatot emelni, miközben a többség szerint az árnyomás még nem elég erős ahhoz, hogy igazolja a szigorítást.
A kamatpolitika hátterével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy bár idén korábban csökkent a brit inflációra vonatkozó hivatalos előrejelzés, Carney hangsúlyozta, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a maginflációs mutatóknak. Igaz ugyanis, hogy
Nagy-Britannia inflációs rátája 1960 után másodszor fordult negatív tartományba szeptemberben,
amint az adatot megtisztítjuk a volatilis hatásoktól, úgy 1 százalékos maginflációt kapunk.
Carney jelezte, hogy azért fontos hangsúlyosan figyelni a maginflációt, mert jól mutatja az importált dezinflációs nyomást. Amit pedig a BoE szeretne elkerülni az éppen az, hogy olyan erős hazai árnyomás alakuljon ki, hogy amikor ezek a külső hatások kifutnak, végül még túl is fusson az infláció a kijelölt célon.
Noha a Bloomberg felvetése szerint egy esetleges kamatemelés kettős szorítást eredményezhet a britek számára a fiskális szigorításokkal együtt, Carney ez utóbbiakat nem kommentálta érdemben. Kiemelte ugyanis, a jegybanknak csak nagyon extrém esetekben feladata mérlegelni a fiskális politikát, például amennyiben az fenyegeti a monetáris politika céljait, ami azonban – hangsúlyozta – jelenleg egyáltalán nem áll fenn Nagy-Britanniában.
Az EU-tagságról szóló jövőbeni brit népszavazásra áttérve, a kormányzó azt mondta, az országnak továbbra is vonzónak kell lennie a külföldi befektetések számára. Van egy általános makrogazdasági perspektíva, jelesül, hogy Nagy-Britannia folyó fizetési mérleg hiánnyal működik. Carney hozzátette, ez természetes, mivel a brit gazdaság másoknál sokkal gyorsabban bővül, de ezt a deficitet finanszírozni kell, ami elsősorban erős, főként hosszú távú befektetések segítségével történik.
Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy az ország megtartsa vonzerejét a külföldi tőke számára, amihez pedig számos dolog járul hozzá – jelezte a kormányzó. A brit folyó fizetési mérleg hiány egyébként 2014-ben a GDP 5,1 százalékáig emelkedett, ami a legmagasabb szint az 1948-as feljegyzések óta.
Mindemellett Carney a Kínával kapcsolatos kockázatokra is reagált. Hangsúlyozta, hogy noha közép távon pozitív lesz az trend azzal, hogy a kínai gazdaság egyre inkább átáll az exportorientáltról egy belső fogyasztás által dominált modellre, de hozzátette,
az ilyen jelentős átmenetek soha nem zajlanak zökkenőmentesen.
Amikor a hitelnövekedésben olyan mértékű felfutást láthatunk, mint Kína és a Japánon kívüli egész ázsiai térség esetében, akkor egy bizonyos ponton számíthatunk rá, hogy megugrik a nem teljesítő hitelek szintje is – mondta Carney. Mivel pedig ez még nem történt meg, egyesek arra számíthatnak, hogy megkezdődhet ez a megugrás.
További hazai területeket érintve, Carney kitért a brit ingatlanpiacra is, különösen azon szegmensére, ahol kiadási céllal történnek a vásárlások. A kormányzó azt mondta, ezen a szinten még nem lépnek, csupán nagyon szorosan követik az eseményeket. A szabályozók éberen figyelnek minden változást a dinamikában – tette hozzá.
Emellett a kormányzó kijelentette, nagyon tudatosan figyelik a brit pénzügyi szektor hatalmas méretét, és a hivatalnokok dolgoznak azon, hogy meg tudják oldani a bedőlő intézményekkel kapcsolatban felmerülő problémákat.
