Gondolkodik, érzéketlen és halálos

A mesterséges intelligenciával működő fegyverek mielőbbi betiltását kezdeményezték a legnagyobb techcégek vezetői, amíg a kontroll az ember kezében van.

Mesterséges intelligencia, mint fegyver

A Buenos Aires-ben a napokban zajló MI – mesterséges intelligencia – konferencián (IJCAI 2015) hozta nyilvánosságra a Future of Life Institute azt a nyílt levelet, amit több világcég alapítója és vezető tudós írt alá, hogy felemeljék a szavukat az MI hadászatban történő alkalmazása ellen. Az aláírók között olyan nagy nevek szerepelnek, mint Steven Wozniak, az Apple társalapítója, Demis Hassabis, a Google DeepMind ügyvezető igazgatója, Elon Musk, a Tesla Motors alapítója és a híres elméleti fizikus, Stephen Hawking. A szignójukat adók a teljesen automatizált fegyverrendszerek betiltását követelik a döntéshozóktól – közölte a Wall Street Journal.

Steve Wozniak, az Apple társalapítója Forrás: AFP/Str

A jövő kalasnyikovja

Ha bármelyik katonai nagyhatalom is teret kap az MI hadipari fejlesztésére, akkor a globális fegyverkezési verseny elkerülhetetlen.

"A technológia határtalan fejlődésének a végpontja pedig nyilvánvaló: önállósult fegyver(rendszer)ek, amik a jövő kalasnyikovjai lesznek” – olvasható a levélben, amit Jan Tallin, észt programozó, egyben a Skype társalapítója is aláírt.

A nukleáris fegyverekkel ellentétben a mesterséges intelligencián alapuló hadászat nem igényel drága, nehezen beszerezhető nyersanyagokat, így a tömegtermelés is sokkal könnyebben elindítható – folytatódik az írás.

A Terminátor 2 című film képei is felidéződhetnek a fejekben a cikket olvasva. A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők szerint sokkal közelebb vagyunk a robotok háborújához, mint azt sokan gondolnák. Forrás: Getty Images

Az első mérföldköveken már túl vagyunk

Bár sokan hiszik, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt robotok, rendszerek csak a sci-fi filmek tartozékai, amiből továbbiakban is jól él a Terminátor főhőse,

a szakemberek már években és nem évtizedekben gondolkodnak, hogy telepíthetőek legyenek teljesen önállósult, automatizált rendszerek.

Ahogy arról már korábban az Origo is beszámolt, egy számítógépes programnak sikerült átmennie a mesterséges intelligencia egyik fokmérőjének tekintett Turing-teszten.

Az ICub nevű humanoid robot egy labdát próbál megfogni Forrás: AFP/Philippe Desmazes

Az emberek egyharmadát átverte

Tavaly júniusban számítógépes kutatók, közéleti személyiségek és riporterek hada gyűlt össze a londoni Royal Societyben, hogy tanúi legyenek egy jelentős eseménynek. A számítógépek termináljánál harminc emberi zsűritag ült, akiknek az volt a feladatuk, hogy eldöntsék, emberrel vagy számítógéppel „beszélgetnek”. A teszt lényege, hogy az emberi tesztelő számítógépes terminálon keresztül „beszélget” két kísérleti alannyal, „akik” közül az egyik gép. A tesztelőnek a válaszok alapján el kell döntenie, melyik beszélgetőtárs az ember, és melyik a gép. A Eugene Goostman nevű számítógépes beszélgető-programnak vagy chatrobotnak, amelyet egy 13 éves ukrán fiú személyiségével ruháztak fel,

sikerült a tesztelők 33 százalékát becsapni, azaz elhitetni magáról, hogy ő nem gép.

Ők is benne vannak

A mesterséges intelligencia már régóta foglalkoztatja nem csak a sci-fi mozgóképek rajongóit, hanem

olyan nagy cégek is öntik a technológiába a pénzt, mint a Google, az Apple és az IBM.

Forrás: Flickr / IBM

A fejlesztések eredményét a vezető vállalatok főleg pénz-, egészségügy és informatika terén szeretnék alkalmazni, viszont a katonai felhasználástól teljes mértékben elzárkóznak. Az IBM szuperszámítógépe, a Watson a tervek szerint az üzleti elemző szoftvereket váltja majd fel. Az Apple égisze alá tartozó Sirit pedig az okostelefon fejlesztésben dobta be. A Google nemrég a DeepMind, mesterséges intelligenciára szakosodott vállalatot vásárolta fel.

A kinézett társaság feltételül szabta, hogy csak abban az esetben megy bele az ügyletbe, ha a techcég nem használja fel vagy értékesíti a know-how-t a hadászatban.