Besztof 2014: ezek voltak a legfontosabb sztorik a gazdaságban

A miniszterelnök önkéntes drogtesztről beszélt

Összegyűjtöttük, mik voltak az év legérdekesebb sztorijai a gazdaságban. Urizálás, netadó, Vida-ügy, vasárnapi boltzár vagy Déli Áramlat? Ön szerint mi volt a legfontosabb?

A kormány az önkormányzati választások után terjesztette be a 2015. évi adótörvényt és a költségvetést. Ezek határozzák majd meg, hogyan és mennyit adózunk a következő évben, és azt is, mire mennyit költ majd az állam. Az, hogy ezek a fontos jogszabályok listánk utolsó helyére kerültek, azt jelzi, mennyire mozgalmas évünk volt.

Új adók

Beterjesztése és elfogadása között sokat puhult az adótörvény, az első változat szerint a kormány megadóztatta volna az internetet, drasztikusan emelte volna a cafeteria adóterhét, és termékdíjat vetett volna ki az „egyéb vegyipari termékekre”, vagyis többek közt a szappanra és a samponra.

Régi terhek

Az adótörvényből tudtuk meg, hogy nem jövőre lesz egy számjegyű a jövedelemadó, és nem fog csökkenni az áfa sem. A kétgyerekesek adókedvezményének növelését a kormány belengette, de ez sem jövőre fog megtörténni. Viszont a friss házasok összesen 120 ezer forintot kapnak majd az államtól nászajándékba, két évre elosztva, havi ötezer forintjával.

Felpuhult

Az adótörvény alaposan felpuhult, mire elfogadták: az internetadó ötletét a tiltakozások hatására elvetette a kormány, és a cafeteria adója sem úgy és annyival emelkedik majd, ahogy tervezték, a szappanadót viszont bevezetik. A különadók, például a reklámadó, maradtak. Sávossá tették és durván megemelték az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, ennek az intézkedésnek a legnagyobb vesztesei a nagy külföldi láncok lesznek, például a Tesco. Az alkoholos italok adóterhe emelkedett, és korlátozták a házi pálinkafőzést.

Kevés újdonság

Az adótörvény után a költségvetés már kevés újdonságot hozott. A büdzsét 2,5 százalékos növekedéssel számolta a kormány, a hiány bőven 3 százalék alatt lesz, az adósság pedig minimálisan csökken majd. A költségvetésben vannak bizonytalanságok, de főbb paramétereit tekintve a szakértők is tarthatónak látják.

Közmunka és teljes foglalkoztatottság

Több pénz jut majd közmunkára, 2015-ben 270 milliárd forintot szán erre a kabinet. Orbán Viktor idén gyakran elmondta, hogy a ciklus végére teljes foglalkoztatottságot akarnak. Számítanak a versenypiaci munkahelyek számának növekedésére, de az alapkoncepció az, hogy 2018-ig minden bérpótló támogatást megszüntetnek – az összes munkanélküliből közmunkás lesz.

A 9. helyezett a hajtás után következik.