A "számháború" felesleges, de az elvándorlás folytatódni fog

"Nincs gazdasági racionalitása annak", hogy a munkaerő elvándorlása belátható időn belül megálljon, vagy akár lelassuljon - nyilatkozta a téma egyik szakértője a Világgazdaságnak.

Hárs Ágnes, a KOPINT-Tárki vezető kutatója szerint az elvándorlás nem abban a pillanatban indult meg, amikor - 2004-ben, hazánk EU-csatlakozásának évében - erre először lehetőség adódott, hanem későbbi események, a 2008-as válság, a 2010-ben bevezetett egykulcsos szja valamint a szociális kiadások 2011-es, drasztikus megnyírbálása adták meg a kezdőlökést.

A munkaerő-migráció azóta folyamatosan gyorsul, most pedig már közelítjük Lengyelország szintjét, ahol a népesség 4-5 százaléka dolgozik külföldön.

A szakértő szerint ugyanakkor felesleges belemenni a számháborúba, egyrészt azért, mert ez feleslegesen átpolitizálja a kérdést, másrészt pedig azért, mert még csak megközelítő adatok sem állnak rendelkezésünkre a témában.

Nemrég az Üzletrészen is készítettünk egy infografikát a kivándorlás illetve Európán belüli mobilitás témakörében, ahhoz Nagy Katalin adatait használtuk, aki Magyarország Brüsszeli Állandó Képviseletének tanácsosa.

„Aki elment, az megfizette a távozása árát, mindenféle értelemben. Jelen pillanatban pedig sem a magyar gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem olyan, ami vonzó lehetne," mondta most Hárs Ágnes a tendencia irányával illetve az elvándorló magyarok hazatérésével kapcsolatban.

Egy nemrég, a londoni magyarok körében készített felmérés azt mutatta ki, hogy a megkérdezettek csaknem háromnegyede soha, vagy a következő öt évben biztosan nem térne vissza.