Ezért vágott a jegybank

Az MNB szerint továbbra is mérsékelt az inflációs nyomás, valamint a nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat, ami lehetővé tette a kamatcsökkentést. Többek között ezzel indokolta a jegybank monetáris tanácsa a mai kamatvágást, mely a délután 3 órakor nyilvánosságra hozott közleményből derült ki. Az MNB ráadásul megemelte az idei és jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait is, és a korábban jelzettnél alacsonyabb inflációra számít.

Alacsony maradhat az infláció

Délután háromkor az MNB nyilvánosságra hozta a Monetáris Tanács üléséről készített közleményt. Ebből az derült ki, higy a Tanács megítélése szerint a reálgazdaság helyzete, azon belül is elsősorban a gyenge belső kereslet 2012 augusztusa óta az alapkamat érdemi csökkentése mellett szólt, miközben az inflációs kilátások összhangban maradtak a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérésével.

Az ország kockázati megítélésének alakulása az elmúlt egy évben végig támogatólag hatott. Az eddig megvalósított, összességében jelentős mértékű monetáris lazítás és a nemzetközi pénzügyi környezet változékonyabbá válása az elmúlt hónapban fokozottabb óvatosságot indokolt.

A Monetáris Tanács továbbra is kiegyensúlyozott és konzervatív monetáris politikát kíván folytatni. Az inflációs cél elsődlegessége mellett a Monetáris Tanács figyelembe veszi a reálgazdaság helyzetét és hangsúlyozottan tekintettel van pénzügyi stabilitási megfontolásokra is. A monetáris politika mozgásterét befolyásolhatja az ország kockázati megítélésének érdemi és tartós elmozdulása.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban nincs érdemi inflációs nyomás. Ez a visszafogott belső kereslet, a mérséklődő külpiaci inflációs nyomás és az z inflációs várakozások fokozatos alkalmazkodásának együttes eredménye. Az alacsony inflációs környezetet az idén több lépcsőben végrehajtott szabályozottár-csökkentések is érdemben támogatják. A vállalati jövedelmezőség helyreállítása, a laza munkapiaci környezet és az inflációs várakozások alkalmazkodása előretekintve mérsékelt bérdinamikát eredményezhet, ami segíti az alacsony inflációs környezet középtávú fennmaradását. Így az infláció tartósan a 3 százalékos cél alatt maradhat.

A nemzetközi környezet a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásának irányába mutat, mivel az év második felében várt lassú külső kereslet élénkülés jövőre is folytatódhat. A visszafogott növekedés mellett a keresletoldali inflációs nyomás változatlanul enyhe, így a fejlett országok jegybankjai fenntartották laza monetáris kondícióikat. A hazai kockázati megítélés szempontjából a globális pénzpiaci hangulat döntően támogatóan alakult, ugyanakkor az elmúlt negyedévben elbizonytalanodó hangulat és erősödő kockázatkerülés jellemezte a pénzügyi piacokat.

Előretekintve, a Monetáris Tanács a magyar GDP kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedésére számít, amihez mind az export, mind a belső kereslet hozzá fog járulni. A növekedést rövid távon az export vezetheti, leginkább a javuló külső kereslet mellett az új autóipari kapacitásoknak köszönhetően.

A háztartások rendelkezésre álló jövedelmének vásárlóértékét növeli az alacsony infláció és a közszféra egyes csoportjait megcélzó béremelés. A lakosság óvatos, megfontolt magatartása azonban csak a felhalmozott adósságok leépítésével oldódhat. Az Európai Uniós forrásokból megvalósuló állami beruházások mellett a magánvállalatok beruházási kereslete a kihasználatlan kapacitások, a bizonytalan növekedési kilátások és a szigorú hitelezési feltételek miatt visszafogottan alakulhat. Ugyanakkor a Növekedési Hitelprogram hozzájárul a kis- és középvállalatok finanszírozási korlátjainak oldódásához, ezzel támogatva a magánberuházások élénkülését.

Ezen túl a külső adósság csökkenése is tovább folytatódhat, ami csökkenti az ország sérülékenységét is. A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság helyzete a továbbiakban is óvatos monetáris lazítást indokol.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az idei év során beérkezett adatok arról tanúskodnak, hogy a gyenge belső kereslet és a laza munkapiac erősen fegyelmezi a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit. Az inflációt ugyan átmeneti hatások is érdemben csökkentik, azonban az alapfolyamatok alakulása középtávon is mérsékelt inflációs nyomásra utal. A gazdaságban jelentősek a kihasználatlan kapacitások, a kibocsátás csak fokozatosan közelítheti meg potenciális szintjét. Mindezen tényezők eredőjeként az infláció huzamosabb ideig a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd a monetáris politika horizontján fokozatosan elérheti azt. Az alacsony inflációs környezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdaság nominális pályáját erősebben horgonyozza a jegybank inflációs célja. Az inflációs cél középtávú elérése az ország kockázati megítélésének alakulását is figyelembe véve a korábban megszokottnál óvatosabb monetáris lazítással biztosítható.

A makrogazdasági kilátásokat többirányú bizonytalanság övezi. A Monetáris Tanács megítélése szerint a gazdaság szabad kapacitásainak mértéke és dezinflációs hatása, valamint a külső környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság jelentheti a monetáris politika jövőbeli vitele szempontjából leginkább releváns kockázatot. A beruházások alakulását, és ennek nyomán a gazdaság potenciális kibocsátásának jövőbeli pályáját kétirányú kockázatok övezik.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy a gyenge beruházási aktivitás és a finanszírozási korlátok következtében a magyar gazdaság potenciális kibocsátása a válságot követően lassan bővül, a termelésbe bevonható kapacitások mértékét ugyanakkor jelentős bizonytalanság övezi. Ha a termelőkapacitások csak kisebb mértékben sérültek, akkor a potenciális kibocsátás pályája magasabban húzódhat, a gazdaság ciklikus pozíciója nyitottabb lehet. A nyitottabb ciklikus pozíció és az alacsonyabb inflációs várakozások az árazási és bérezési döntéseken keresztül erősebb dezinflációhoz vezethetnek, ami további érdemi monetáris lazítást indokolhat.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaság külső környezetében mind reálgazdasági, mind pénzügyi piaci oldalról jelentkezhetnek olyan fejlemények, amelyek az ország kockázati megítélését kedvezőtlenül érintik és korlátozhatják a monetáris politika mozgásterét. A beruházások előretekintve kedvezőbben alakulhatnak, ha a Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelekből a vállalatok nagyobb arányban fenntartható és addicionális beruházásokat valósíthat meg. Kedvezőtlenebb pályát eredményezhet, ha a beruházások válság során tapasztalt visszaesése a vártnál tartósabb folyamat.

Nagyobb lehet a gazdasági növekedés

Az MNB ezzel párhuzamosan memegelte az idei és jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait. Eszerint idén 0,7 százalékos lehet a GDP bővülése a korábban várt 0,6 százalék helyett, míg jövőre már 2,1 százalékkal fog növekedni a magyar gazdaság.

A jegybank csökkentett az inflációs várakozásain, és már csak 2 százalékos átlagos árszínvonal emelkedéssel kalkulál az idei évre a korábban előrelejzett 2,1 százalék helyett. Jövőre pedig 2,4 százalékos lehet az áremelkedés üteme a korábban prognosztizált 3,2 százalék helyett.