Multik szorításában tör előre Orbán közértese

CBA, A magyar üzletlánc, CBA üzlet, Baldauf László, a CBA Kereskedelmi Kft. elnöke, Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Orbán Viktor
Vágólapra másolva!
Jó időben indult, és így természetes menekülési pontja lett az ország kisközértjeinek a CBA, amikor ellepték Magyarországot a jól szervezett hipermarketek. A "magyar üzletláncnak" most az a célja, hogy az ország legnagyobb kiskereskedelmi cégévé váljon, és megelőzze a Tescót. A CBA 20 éves menetelése mögött a multik folyamatos szorításában véghezvitt fejlesztések és egy keménykezű vezető, Baldauf László áll. A látványosan a Fideszhez húzó céget az elmúlt két év kormányzati döntései is segítették, a legnagyobb foltot a cég imázsán az Egymásért Alapítványnak adott gigantikus támogatás ejtette.
Vágólapra másolva!

Ismét piacvezetők szeretnénk lenni - jelentette ki áprilisban Baldauf László, a CBA elnöke a cég húszéves születésnapi ünnepségén. A CBA-nak van is esélye az elsőség visszaszerzésére. Régóta hallani arról, hogy a Cora után a Match és a Profi láncokat is eladja belga tulajdonosa, ezeket szerezheti meg a CBA, korábbi hírek szerint a Cooppal közösen.

Egy, az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó beszámoló pedig már kész tényként kezelte az átvételt, és biztosra vette, hogy arra még az idén sor kerül. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója az [origo]-nak annyit mondott, hogy jelenleg komoly tárgyalások folynak a felvásárlással kapcsolatban, de titoktartási kötelezettségeire hivatkozva egyebet nem árult el.

Meglesznek a Matchok, csak várnak

A CBA hálózatába a 123 egységből álló Match tökéletesen beleillene, míg a 73 Profi bolt a CBA-központ számára különösen fontos Cent-hálózaton tudna nagyot dobni. Ezzel ráadásul a hazai piacon az utóbbi néhány évben taroló diszkontoknak (mint a Lidlnek vagy az Aldinak) állíthatna konkurenciát, miközben azok a plázastop miatt 2014 végéig nem építhetnek új egységeket.

A CBA esélyét növeli, hogy bár korábban a Tesco is érdeklődött a Match boltjai iránt, és úgy találta, hogy néhány szupermarketet érdemes is lett volna megvennie, mégis letett róla. Sajtóosztályuk arról tájékoztatta az [origo]-t, úgy döntöttek, hogy nem tesznek ajánlatot ezekre az üzletekre, inkább az Auchanhoz került Cora üzletek közelében lévő áruházaik megerősítésére költenek.

Egy piaci konkurens vezető pozícióban dolgozó munkatársa névtelenséget kérve azt mondta az [origo]-nak, hogy szerinte a Match-felvásárlásban a CBA a "kivéreztetésre" megy, és kivár. "Azok jelenlegi tulajdonosa ráadásul tudja, hogy nagyon sokat kellene költeni azokra a boltokra, a befektetésük pedig évtizedes távlatban sem hozna eredményeket".

A Tesco trónfosztására készülő CBA-nak nem ez lenne az első nagy dobása. "A CBA húszéves története, ha lehámozzuk róla a politikát, egy sikersztori" - mondta az üzletláncról az [origo]-nak a piac egyik konkurens veteránja, aki több mint 10 éve felsővezetői beosztásban dolgozik a kiskereskedelemben.

A Baldauf-faktor

Miközben a közvélemény abban a meggyőződésben él, hogy a CBA a fogathajtó Lázár testvéreké, nem tudtunk olyan iparági szereplővel beszélni, aki az üzletlánc fejlődésében ne Baldauf Lászlót, a cég elnökét említette volna a legfontosabb tényezőként.

1992-ben Baldauf László, aki a mai napig a cég elnöke, maga köré szervezett egy csapatot, hogy a Közért boltok privatizációjában részt vegyenek. Tíz kipróbált boltos fogott össze, mert üzletláncként előnyösebb pozícióból indultak a privatizációs pályázatokon, mintha egyenként pályáztak volna. A felkínált 330 boltból megszereztek 17-et, innen indul a CBA története. A csapat egyben maradt, és beszerzési és értékesítési társulásként folytatta a terjeszkedést. Mára több mint háromezer boltjuk van.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Baldauf László több interjúban is beszélt arról, hogy nagy tisztelője Orbán Viktornak

Az idén 71 éves Baldauf László 14 évesesen kezdett dolgozni a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál, 17 évesen boltvezető lett. Külön engedéllyel, ugyanis még nem volt nagykorú. 32 évesen az első éjjel-nappali, a Blaha Lujza téri Csemege áruház vezetője lett.

Fodor Attila elmondása szerint Baldauf karrierje során sokat köszönhetett a Csemege akkori főnökének, Koltai Györgynek. 1980-ban végül otthagyta a Csemegét, és magánkereskedőként folytatta, részben azért, mert amerikai útja utáni újításait az akkori rendszerben nem tudta érvényesíteni.

"A CBA-t gyönyörűen összerakták, de ahhoz, hogy oda jusson, ahova, keménykezű vezető kellett. Baldauf pedig autokrata módon fogta tulajdonostársait, az ő egyénisége kellett a sikerhez" - mondta az [origo]-nak a névtelenséget kérő kiskereskedelmi vezető. Mint mondta, többször ültek egy tárgyalóasztalnál, és látszott rajta, hogy tudja, mit akar.

Az ország legszebb és leglepukkantabb boltjai egy hálózatban

A CBA 2005-ben alakult át franchise rendszerré. Ezzel egy rendszerbe rendezték a több mint háromezer boltot, miközben sok gond megmaradt. A hálózatba lépő boltok adottságai ugyanis továbbra is eltérőek. Egy mezei CBA-t és a CBA Prímát hasonlítottunk össze.

Zárás előtt másfél órával 30 szikkadt kiflit és zsemlét talált az [origo] tudósítója egy budapesti, IV. kerületi paneltömb közepén lévő, az átlagosnál nagyobb alapterületű CBA-ban. Szűk egy órával korábban az egyik belvárosi CBA Prímában nemcsak hogy bőven volt még péksütemény, de 4, illetve 3 forinttal olcsóbbak is voltak. Arra számítottunk, hogy a Príma választékban veri a mezei CBA-t, de arra nem, hogy utóbbiban alapvető árukat sem kapunk meg. Például a CBA sajátmárkás, 2,8 százalékos teje estére itt már elfogyott (a hűtőpultban egyébként egyetlen egy doboz, más márkájú tej árválkodott). Az eladónő elmondása szerint aznap már nem lesz új áru, de kedvesen eligazított a bolt közepén tornyosuló tartós tejekhez, megnyugtatásként hozzátéve, hogy "hűtőben hamar lehűl az is". A legmeglepőbb mégis az volt, hogy ha lett volna tej, az éppen 55 forinttal került volna többe, mint a prémium kategóriás boltban. De 60 forinttal drágább volt a legolcsóbb kilós félbarna kenyér is.

Az eladók mindkét helyen készségesek voltak, és ezzel a boltok közötti hasonlóságok gyakorlatilag kimerültek. A Prímában szolid muzsika, a sima CBA-ban a légkondi küszködése adta a zenei aláfestést. A Prímában több pénztár pörgött egyszerre, a másikban libasorban tömörültek az egyetlen kassza előtt a munkából hazafelé tartó vásárlók. A prémium kategóriás egységben az áruk a marketinges nagykönyvek szerint gusztusos halmokban estek kézre és a polcok tömve voltak, ehhez képest a IV. kerületi CBA-ban feltűnően sok volt az üres polc. Szemmel láthatóan a napközben kifogyott árut nem töltötték újra, a legolcsóbb ásványvízből például már egy darab sem volt a polcokon.

Nemcsak a bejáratnál elhelyezett csomagmegőrző, vagy a napi menüt is kínáló grillbár, hanem a bolt atmoszférája, berendezése is világosan mutatja, hogy a Prímákra jobban figyelnek. A vásárlóknak pedig nem azt kell megvenniük este, ami megmaradt.

Egy, a CBA hálózatába tartozó bolt tulajdonosa azt mondta az [origo]-nak, hogy Baldauf László tehetséges ember, aki korán meglátta, hogy létre kell hozni a beszerzési társaságot. "Nem a pénz motiválja, mert az van neki, él-hal a CBA-ért" - tette hozzá. Szerinte a CBA-t nagyon jól irányítják és erőszakosan védik az érdekeiket a multikkal szemben, de "egy ilyen vállalatot csak diktatúrával lehet egyben tartani" - fogalmazott.

Nyertek a diszkontok világában is

A CBA sikerei mögött persze nem csak Baldauf kiolthatatlan energiája áll. A cég jól jött ki a rendszerváltás utáni boltnyitási lázból is. "Sok új, önálló kisbolt alakult, melyek gyakran tőkeszegények, kényszervállalkozás jellegűek voltak, de szolgáltatásaikkal - például a lakóhelyhez való közelségükkel, nyitva tartásuk idejével, esetenként a legalitás határán mozgó módszereikből is következő olcsó áraikkal - mégiscsak versenyt jelentettek - mondta az [origo]-nak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezetője.

Ezek egy része, azok, akik nem bírták egyedül a versenyt, csatlakozott valamelyik üzletlánchoz, nagyon sokan a CBA-hoz, és megpróbált túlélni a közös beszerzési rendszer kínálta előnyöket kihasználva, de közben önállóságát is megtartva.

A már idézett, hálózathoz tartozó bolttulajdonos azt mondta az [origo]-nak, hogy a privatizáció után káosz alakult ki, "lezüllött a beszerzés", és ő azért csatlakozott, mert "valahol be kellett szerezni az árut". Szerinte a CBA jól kihasználta az akkori dilettáns piaci helyzetet.

A Metro jó ébresztő volt

A 90-es évek kisboltos, diszkontos világában valóságos sokként hatott a külföldi tőke által finanszírozott, nagy alapterületű, zöldmezős beruházások formájában létrejött hipermarketek és bevásárlóközpontok megjelenése. E folyamat már 1994-ben megkezdődött, amikor a Metro egyszerre két áruházat nyitott Budapesten, de igazi lendületet 1996-ban, az első bevásárlóközpontok átadásával kapott.

Forrás: MTI/Kovács Attila
2001 és 2003 között ezerrel nőtt a CBA-logós boltok száma

"Nehéz volt versenyre kelni a tőkés társaságokkal, már csak azért is, mert a külföldi multik komoly adókedvezményekben részesültek Magyarországon. Össze kellett fognunk ahhoz, hogy eredményeket érjünk el. Lépésről lépésre fejlődtünk, és elértük, hogy a bankok is a hazai üzletlánc mögé álltak, megindulhatott a hitelfelvétel" - mondta erről az időszakról a Magyar Hírlapnak Baldauf László.

Ez a sokk ugyanakkor jó volt arra, hogy lépéskényszerbe hozta a többi kereskedőt. "Elkezdték modernizálni a magyar élelmiszer-kereskedelmet" - mondta az [origo]-nak Kozák Ákos, a Gfk Hungária ügyvezetője. Ezek közé tartozik a logisztikai és technológiai fejlesztés, emellett felvették a versenyt a marketingmunkában is a nemzetközi láncokkal, a vásárlók megnyerése és megtartása területén. "Sokan nem gondolták ezt a 90-es évek végén" - tette hozzá Kozák.

Ahhoz, hogy a CBA is fel tudja venni a kesztyűt a Tescóval és társaival szemben, elsősorban a hátországát kellett megerősítenie. A CBA az első kisraktárát 1995-ben nyitotta meg a fővárosban, innen látták el a hálózat egységeit. Három évre rá megvették az Alfa Füszért volt raktárát a Nándorfehérvári úton, az már mintegy tízszer akkora (22 ezer négyzetméteres) volt, mint az előző.

A CBA első húsz éve:

Év19921993199519971999200120032005200720092011
Üzletszám1220702151350185028503000292430503077
Forgalom (milliárd forint)121047175295400480525547565

Forrás: Nielsen; [origo]-gyűjtés

Az első vidéki boltok 1996-ban csatlakoztak a CBA-hoz, de a terjeszkedés olyan gyors volt, hogy 1998-ra a fővároson kívüli üzletek száma már meghaladta az összes bolt 80 százalékát. Mivel ezeket már nem tudták ellátni a budapesti központból, vidéki regionális központokat hoztak létre.

1997-1999, valamint 2000 és 2001 között olyan nagyságrendben nőtt a hálózathoz tartozó üzletek száma, melyre azóta sem volt példa (sőt 2005 környékén érte el a mostani, háromezres nagyságrendet a CBA-logós boltok száma). Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese szerint ennek oka, hogy a hipermarketek és bevásárlóközpontok olyan erőteljesen terjeszkedtek, hogy nagyon sok kisebb élelmiszer- és vegyesbolt csődbe jutott. "A túlélés természetes, nemzetközi tendenciáknak megfelelő eszköze volt a láncba szerveződés" - mondta.

Az igazi durranás az alsónémedi logisztikai központ átadása volt 2005-ben. A központban olyan informatikai fejlesztéseket valósítottak meg, hogy az egyes üzletek online hozzáférnek adatokhoz, és az interneten adhatják le rendelésüket, vagy hogy ki tudják szűrni a rendkívüli árengedménnyel kínált árukat a nemzetközi kereskedelemben. Ez pedig jó, mert a sok száz kamionnyi áru befogadására alkalmas, 30 ezer négyzetméter alapterületű raktárban van helyük a nagy tételben, olcsóbban megvásárolt termékeknek.

A CBA a marketingben is megtalálta a saját hangját. A "magyar üzletlánc" a CBA alap marketingüzenete, amelyet a Coopnál és a Reálnál is jobban meglovagol, az viszont kérdés, hogy meddig lesz elég egy ekkora hálózatnál - véli a már korábban is idézett kiskereskedelmi bennfentes.

Központi és helyi beszerzés keveréke

Beszállítók elmondása szerint ezeken túl a CBA abban nagyon jó, hogy árui az ő polcaikra sokkal gyorsabban be tudnak kerülni, mint a hipermarketekbe. Egyikük az [origo]-nak elmondta, hogy bár üzleti partnerként nagyon kemények, és megküzdenek azért, hogy minél alacsonyabb árat csikarjanak ki, de miután a CBA-nál sok termék esetében továbbra sem központi beszerzés működik, így maga a tulajdonos dönt, nem kell olyan sok lépcsőfokot végigjárni, mint egy hipermarketnél. Mint mondta, van, hogy az általuk bevitt áru egy hét múlva már a polcokon van. A CBA pedig a gyorsasággal ki tudja használni azt, hogy az új termékeket a gyártók a bevezetéskor reklámozzák a legintenzívebben.

A központi beszerzés és a helyi döntéshozatal ötvözésével a CBA jól tud reagálni a helyi igényekre, így mást kínálnak a budai boltokban, mint egy szegényebb faluban. A CBA központilag a lehető legtöbb terméket belistáz, ezután pedig a boltok vezetői döntik el, hogy a kínálatból melyik termékeket rendelik meg.

670 millió egy kétes alapítványnak

A Hvg.hu tavaly novemberben írta meg, hogy a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások mintegy 670 milliót adományoztak az áfacsalási ügybe keveredett alapítványnak. A lap szerint a csoporthoz tartozó 18 vállalkozás 2006-ban mintegy 400 millió forintot, 2007-ben pedig négy kft. - a Hamsa-Kontakt, a Krupp és Társa, a Breier és Társa, illetve a B.B.K. Drinks - összesen 270 millió forintot adományozott az Egymásért számára.

"Való igaz, hogy néhány tulajdonos támogatta az alapítványt, mely teljesen szabályszerű volt a későbbi vizsgálatok szerint" - mondta Fodor Attila azt [origo]-nak, hozzátéve, hogy a támogatás időpontjában minderről a központ semmit nem tudott. Még azzal együtt sem, hogy a HVG cikkében említett Breier László és Krupp József jelenleg is igazgatósági tagjai a CBA Kereskedelmi Kft.-nek, vagyis a CBA központi cégének. Fodor szerint semmi olyan jel nem volt, amely gyanússá tehette volna számukra a szervezet működését. Azóta a tulajdonosok és a franchise-tagok csak a központ beleegyezésével támogathatnak bárkit.

Új kihívók

A multik megjelenése lépéskényszerbe hozta a CBA-t. Meglépték azokat a fejlesztéseket, amelyek szükségesek voltak a fejlődéshez, de közben újabb kihívásra a kemény diszkontok (Aldi, Lidl) magyarországi megjelenésére kellett megtalálniuk a választ, elviselve, hogy a piaci elsőséget elvesztették. Az új piaci szerepelők jelentőségét mutatja az is, hogy tevékenységüknek makrogazdasági, dezinflációs hatása van. "Az árletörő szerep pedig különösen jelentős egy olyan piacon, ahol 5-6 százalékos az infláció" - hangsúlyozta Kozák Ákos.

A CBA ebben a legújabb küzdelemben sem áll rosszul. "A magyar kiskereskedelem elmúlt körülbelül ötéves periódusa figyelemre méltó nemzetközi összehasonlításban is. Ugyanis a piacvezető után, amely egy nemzetközi vállalat, a ranglista elején ott vannak magyar vállalkozások, a CBA és Coop is" - mondta Kozák Ákos az [origo]-nak. A különleges ebben az, hogy míg Franciaországban az első helyeken francia cégek vannak, mint a Carrefour vagy a Cora, Angliában pedig a Tesco, de ezek ott vannak még számos másik országban is. Magyarországon pedig olyan láncok vannak az élbolyban, melyek alapvetően helyben működnek - magyarázta.

Kozák Ákos szerint a legfontosabb mégis az, hogy a hazai láncok a kisbolt és a szupermarket kategóriában tudtak jól teljesíteni a hipermarketek és a diszkontok generálta versenyben. Kozák szerint a siker kulcsa az volt, hogy a saját bolthálózaton belül szegmentálták, hogy kinek mi való. Prémium szegmenseket, nagyobb alapterületű boltokat alakítottak ki úgy, hogy közben saját terepükön belül maradtak.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A Prímák többsége a CBA-tulajdonosok kezében van

"A legutóbbi idő legjobb ötlete a Príma volt, mert az ABC-jelleget átalakították egy németes megjelenésű szupermarketstílusra" - mondta az [origo]-nak versenytársuk egyik igazgatója. Ilyen szerinte, hogy logikai alapon vannak kihelyezve az áruk, a boltokban lehet enni és kávézni is. Egy CBA-beszállító pedig egyenesen úgy véli, hogy ezek a boltok most "messze a legjobbak" az országban. A CBA életében is kiemelt szerepe van a Prímáknak, azokat döntő többségben a tulajdonostársak működtetik.

A CBA tavalyi, 10 milliárdos forgalomnövekedése is a szegmentációt dicséri. A cég 2011-ben 565 milliárd forint forgalmat ért el az előző éves 555 milliárd után. A szóvivő szerint a növekedés a 105 egységesre növekvő Príma boltoknak, továbbá a szintén 2009-ben bevezetett diszkont boltoknak, a Centeknek köszönhető.

Politikai hátszél

Igaz, az elmúlt két év sikereit a CBA már hátszélben érte el, miután több olyan kormányzati intézkedés is született, amelyekből a CBA jól jött ki. Ilyen volt a különadók kiszabása, amely a CBA-t felépítése, a franchise rendszer miatt kevésbé érintette, mint a többieket. Ilyen az Aldi és a Lidl terjeszkedését is fékező plázastop, és ilyen az is, hogy a versenytársaknál korábban tudta bevezetni a CBA az Erzsébet-utalványokat (a Tesco ugyan már elfogadja azokat áprilistól, de az Auchan február óta - egyelőre eredménytelenül- tárgyal).

Baldauf László nem titkolja, hogy a Fidesz politikájával ért egyet. Több interjúban is beszélt arról, hogy nagy tisztelője Orbán Viktornak, aki személyesen is ismer. A Lázár testvérek is jó kapcsolatot ápolnak a Fidesszel (erről lásd keretes írásunkat).

Kézenfekvő lenne, a CBA-boltok számának 1997 és 2001 közötti robbanása mögött is politikai hátszelet keresni, hiszen az időszak éppen az első Orbán-kormány idejére esik. Karsai Gábor a GKI vezérigazgató-helyettes szerint azonban a növekedés mögött nem politikai, hanem gazdasági ok állt, egyszerűen nem lehetet másképp ellenállni a terjeszkedő nemzetközi láncok nyomásának.

A politikai kapcsolatnak volt negatív következménye is a CBA életében. Az alsónémedi ötmilliárd forintos beruházásra az első Orbán-kormány idején pályázatot adott be a CBA, és egymilliárd forintra ígéretet is kaptak. A szocialisták kormányra kerülése után aztán a támogatásból 250 millió forint maradt.

Fodor Attila erről annyit mondott, hogy ahogy a társadalomban is vegyes a kép, tulajdonosaik is különböző politikai nézeteket vallanak. Azt kijelentette, hogy a CBA soha nem támogatta a Fidesz kampányát.

2010-ben az "Ítéletidő" szlogennel a CBA a maga módján mégiscsak kampányolt. Fodor Attila szerint csak arra buzdítottak mindenkit, hogy menjenek el szavazni, és nyilvánítsák ki véleményüket. Azt nem tudta számszerűsíteni, hogy az óriásplakátok kihelyezése mennyibe került, mert azok elmondása szerint az amúgy is a CBA által bérelt plakáthelyekre kerültek.

Lázár testvérek: kapcsolatok és PR

"A Lázár testvérek szerepeltetése és reflektorfénybe állítása PR-fogás. Eredményes sportolók, két jó arc, akiket ki lehet rakni az ablakba" - mondta az [origo]-nak egy hosszú ideje az iparágban vezető pozíciót betöltő szakember. Ezért is gondolják sokan, hogy a CBA-t a Lázár testvérek alapították és vezetik, de ők valójában a megalakulás után jó egy évvel érkeztek az üzletlánchoz.

Lázár Vilmos jelenleg a CBA felügyelőbizottságának elnöke, és mindketten a CBA-tulajdonosok 25 tagú klubjába tartoznak, igaz, azok közül a nagyobbak. A testvérpárnak - a CBA Kereskedelmi Kft. 2011-es könyvvizsgálói jelentésének kiegészítő melléklete szerint - 7,86 százaléka van a cégben, így csak a Baldauf-család előzi meg őket, ők közösen 10,76 százalékot birtokolnak. Az üzleti életben főként Lázár Vilmos vesz részt, míg Lázár Zoltán inkább a sportra koncentrál.

Az üzletlánc arcai jó kapcsolatot ápolnak a Fidesszel, Lázár Vilmos a helyszínen hallgatta végig Orbán tavalyi évértékelő beszédét, 2009-ben pedig részt vett a Fidesz politikai évadnyitó gyűlésén a Millenáris épületében. A CBA-nak kedvező kormányzati döntéseken kívül olyan is előfordul, hogy más, a Lázár testvérek nevéhez köthető ügyek jutnak állami pénzhez.

Az idei költségvetésben 75 millió forintot különítettek el a kettesfogathajtó-világbajnokság magyarországi megszervezésére, amelynek ők a hazai főszereplői sokszoros világbajnoki címükkel. A magyarországi vb végül meghiúsult, de augusztus 22. és 26. között Fábiánsebestyén ad otthont a Duna-Alpesi Kupa elnevezésű nemzetközi fogathajtóversenynek, jövőre pedig Budapest fogathajtó Európa-bajnokságot rendezhet, amelyet a Nemzeti Vágtával együtt rendeznének meg.

Tavaly május 31-én éppen Lázárék domonyvölgyi lovasparkjában jelentették be, hogy a Nemzeti Vágta új elnöke Lázár Vilmos lesz, az egyik társelnöki posztot pedig a testvére kapja. A domonyvölgyi lovasparkban egyébként a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó hivatalos rendezvényeket is tartottak.

A kormányzati kapcsolat azért nem mindig jön jól a Lázár testvéreknek. Nagy békát nyeletett le a kormány Lázárékkal, amikor visszaállamosította a Resti Zrt.-t. Ehhez a "kompromisszumkészségünkre is nagyban szükség volt" - nyilatkozta akkor Lázár Vilmos. A jó kapcsolat megőrzése miatt kényes tárgyalások nehézségeit egy, az egyeztetések menetét ismerő kormányzati forrás az [origo]-nak azzal illusztrálta, hogy "sokkal egyszerűbb lett volna olyan partnerekkel tárgyalni, akiknél a barátságra nem kell vigyázni".