A kormánytól semmiféle visszajelzést nem kaptam - mondta Simor András jegybankelnök a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva. Az MNB első embere arra a februári felajánlására utalt, amely szerint 2010 őszéig visszamenőleg 1 forintért végzi el a jegybankelnöki munkáját, hogy a jegybankelnöki fizetés körüli vita ne legyen az EU-IMF-tárgyalások akadálya. (A durván havi kétmillió forintot pedig tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élő közgazdászhallgatóknak ajánlaná fel.)
Szijjártó Péter, Orbán Viktor kormányfő szóvivője akkor azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnök idővel foglalkozni fog Simor felajánlásával és válaszolni fog rá.
Ismeretes, az EU-IMF-tárgyalások megkezdésének egyik előfeltételeként szabta Brüsszel és a vele együtt mozgó Valutaalap, hogy a mostani jegybanki vezetésre is rákényszerített, 2010 őszén törvénybe foglalt bérkorlátozást vonja vissza a kormány, illetve alakítsa át olyanra, amely nem sérti az uniós alapokmányban is védett jegybanki függetlenséget. Ez azt jelentené, hogy csak a 2013 márciusában hivatalba lépő elnöknél és alelnököknél lehetne a kétmilliós bérkorlátozást bevezetni, és akkor is csak a jegybankkal történő egyeztetés után.
Nem ez az egyetlen elvarratlan ügy Simor és a kormány között. Tavaly októberben arra szólították fel a jegybankelnököt a Fidesz-KDNP-frakció költségvetési bizottsági tagjai, hogy mutassa be azokat a dokumentumokat, amelyek azt igazolják, hogy a Cipruson korábban bejegyezett cégét felszámolta. Simor azon a bizonyos januári költségvetési bizottsági ülésen elmondta, hogy a cégét felszámolta, és felajánlotta a képviselőknek, hogy az iratokat megnézhetik a jegybankban. Mint az [origo] beszámolt róla, bő egy héttel később sem volt egyetlen honatya sem, aki vette volna a fáradságot.