Jól jön a válság az orosz államosítóknak

Oroszországban 2000 óta töretlenül zajlik a stratégiai iparágak visszaállamosítása. Először az olaj- és gáziparban vette vissza a központi kormányzat az irányítást, most pedig már a bankrendszer és a fémipari, nyersanyagkitermelő cégek vannak napirenden. Az államosítási törekvések - amelyeket hivatalosan szinte hetente cáfol vagy megerősít a moszkvai kabinet, illetve az elnöki adminisztráció valamelyik embere - a válsággal új lendületet kaphatnak. Az eladósodott tulajdonosok ugyanis csak az államban bízhatnak, ám a kormány cserébe várhatóan részvényeket kér majd.

• A válság híreit itt olvashatja el!

Persze nemcsak a termelővállalatok, hanem a pénzügyi szektor is megérzi a válságot Oroszországban. "Több száz bank mehet tönkre az év végéig Oroszországban, ami a hitelállomány 20 százalékét is érintheti" - mondta pénteken Pjotr Aven, Oroszország egyik legnagyobb magánbankjának, az Alfa Banknak, az elnöke. (Az Alfa Banknak tartozik Gyeripaszka, mint már említettük.)

Aven ezért arra szólította fel az orosz kormányt, hogy tegyenek lépéseket a harminc vezető bank gyors feltőkésítésére és jelentsék be előre, kik részesülnek támogatásban, hogy így újra be tudják indítani a hitelek áramlását.

Késve fizetik a hitelek tizedét

Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter elismerte, hogy vannak gondok, ugyanis már 10 százalékot is elérte azon hitelek aránya, amiket csak késve fognak visszafizetni. Jelenleg a kormány azon dolgozik, hogy pénzt juttasson a bankoknak. Olyan kötvények kibocsátását is tervezik, amelyeket utána bankrészvényekre cserélnének.

Ez tehát megintcsak egyfajta államosítást jelentene, bár ez Nyugat-Európában és az USA-ban is előfordult az elmúlt időszakban. A brit Northern Rock jelzálogfinanszírozótól kezdve az amerikai AIG biztosítón át a Citibankig, a holland-belga Fortis bankbiztosítótól kezdve a francia Caisse d'Épargne-on át a brit Royal Bank of Scotlandig számos pénzintézet jutott állami forrásokhoz ilyen módon.

Ugyanakkor Oroszországban a válságnak és az államosításoknak más "szájíze" van. Régóta zajlik a ki nem mondott hatalmi harc az oligarchák és az állam között, Roman Abramovics hatalmas angliai befektetései is azt jelzik, az orosz milliárdosok szívesebben mentik a pénzüket külföldre, mint hogy otthon várják az államosítást. Igaz, az utóbbi hónapokban felvetődött, hogy Abramovics eladná esetleg a Chelsea-t, de ezt hevesen cáfolta a brit fociklub.

Borisz Berezovszkij, a Szibnyefty korábbi társtulajdonosa már korábban elhagyta Oroszországot. Abramovicson és Berezovszkijon kívül számos orosz iparmágnás húzódik külföldre, ahol nagyobb biztonságban érzi vagyonát. Kérdés, hogy az orosz kormányzat kihasználja-e ezt a lehetőséget, vagy a krízis elmúlásával visszafogottabb lesz az állami terjeszkedés.