Jól jön a válság az orosz államosítóknak

Oroszországban 2000 óta töretlenül zajlik a stratégiai iparágak visszaállamosítása. Először az olaj- és gáziparban vette vissza a központi kormányzat az irányítást, most pedig már a bankrendszer és a fémipari, nyersanyagkitermelő cégek vannak napirenden. Az államosítási törekvések - amelyeket hivatalosan szinte hetente cáfol vagy megerősít a moszkvai kabinet, illetve az elnöki adminisztráció valamelyik embere - a válsággal új lendületet kaphatnak. Az eladósodott tulajdonosok ugyanis csak az államban bízhatnak, ám a kormány cserébe várhatóan részvényeket kér majd.

• A válság híreit itt olvashatja el!

Az utóbbi hetekben, a válság ad újabb lehetőségeket az orosz állam terjeszkedésére. (A kormányt 2008 tavasza óta Vlagyimir Putyin miniszterelnökként irányítja.)

Az orosz állam most "mentőangyalként" lép fel: a krízis miatt megrendült helyzetű cégeket állami tulajdonért cserébe segítenék ki a kormányzati tervek szerint. Két nagy autógyár állami "mentéséről" szólnak a hírek, miközben a moszkvai kormányzat hol azt hangsúlyozza, hogy nem akar államosítani, hol pedig meglebegteti a mentőöv lehetőségét. Persze az állami beavatkozásnak komoly ára van, az eddigi tulajdonosok akár búcsút is inthetnek a cégeik feletti ellenőrzésnek.

Gyeripaszka van a legnehezebb helyzetben

Elsősorban Oleg Gyeripaszka cégei állnak az érdeklődés középpontjában. A tavaly még leggazdagabb orosz vállalkozó két hatalmas vállalata, az OAO GAZ autógyár és a United Co. Rusal (Ruszal) is bajban van.

Míg a Nyizsnyij Novgorod-i autógyárat valószínűleg megmenti a moszkvai kormány, a Ruszalnak kevésbé jók a pozíciói, és részben a többi oligarchától, részben pedig a külföldi hitelezőktől remélhet segítséget Gyeripaszka, ha nem akar az államhoz fordulni. Ez utóbbi elkerülhetetlennek látszik. "Ma az ásványkincsekre alapozó oligarcháknak nincs elég forrásuk ahhoz, hogy adósságaikat rendezni tudják, ezért sorsuk Vlagyimir Putyintól függ" - idézte a Reuters Oleg Kiszeljovot, aki az orosz iparvállalakozók szövetségének képviseletében nyilatkozott. (Kiszeljov furcsa alakja az orosz gazdasági életnek, a Renaissance Capital nevű cég éléről korábban zavaros körülmények között távozott, de karrierje nem közvetlenül kapcsolódott a Kreml hatalmi változásaihoz.)

Gyeripaszka tavaly már eladta a kanadai Magna cégben meglévő 20 százalékos részesedését és a német Hochtief építőipari mamutvállalatban lévő 10 százalékos pakettjét is értékesítette, de ez sem volt elég pénzügyi helyzetének rendezéséhez.

Bajlódó autógyárak

Gyeripaszka nehéz helyzetét jelzi, hogy bajlódó autógyára miatt megszólalt egy másik orosz miniszterelnök-helyettes is. "A GAZ túl nagy ahhoz, hogy bukni hagyjuk" - mondta Szergej Ivanov. A GAZ adósságainak 30 százaléka három nagy orosz bankkal szemben áll fenn: a Szberbanknak, a VTB csoportnak és az állami érdekeltségű Vnyesekonombanknak tartozik az autógyár a Moscow Times értesülései szerint.

Ivanov mindenesetre óvatosan fogalmazott: "Nem akarunk mindent államosítani, csak ha ez elkerülhetetlen." Majd nyomatékosan hozzátette: "Ez az utolsó menedék." Ivanov szerint Nyizsnyij Novgorodban "a fél város" a GAZ-nak dolgozik. "Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a tényt, és segíteni akarunk az embereknek, hogy küzdjünk a munkanélküliség ellen" - mondta Ivanov.

A GAZ-t a húszas évek végén az amerikai Ford bevonásával alapították. (Gorkiji Autógyár - ennek az orosz elnevezése a GAZ. A cég székhelyének, Gorkij városnak a nevét időközben visszaváltoztatták Nyizsnyij Novgorodra.) A szovjet időkben a Volgákról volt talán a legismertebb a gyár, de a híres-hírhedt Pobjedák és az állami vezetőknek szánt Csajkák is innen kerültek ki.

Mi lesz a Ruszallal?

Ugyanakkor a Bloomberg információi szerint nem tervezi a moszkvai kormány Gyeripaszka alumíniumipari cége, a Ruszal feltőkésítését. Ellentmond mindennek zonban a Wall Street Journal (WSJ) értesülése, miszerint az államosítás mégsem kizárt a Ruszal esetében. Az alumíniumipari cég csütörtökön jelentette be, hogy csökkenti költségeit, és visszafogja termelését. A fém árának csökkenése miatt kényszerül a vállalat önkorlátozásra.

Ugyanakkor a cég menedzserei optimistán nyilatkoztak a WSJ szerint arról, hogy sikerül-e megegyezniük a hitelezőikkel. A lap úgy tudja, a Ruszalnak 16,8 milliárd dolláros adóssága van. A WSJ szerint a Ruszalt immár a csőd vagy az államosítás fenyegeti. Az is feltűnő, hogy a Ruszal menedzserei szerdán elemzőkkel tartottak megbeszélést, de ezen a találkozón nem vett részt Oleg Gyeripaszka, a vállalat fő tulajdonosa és vezérigazgatója.

Gyeripaszka tavaly kapott egy orosz állami banktól 4,5 milliárd dollárnyi hitelt, de úgy tűnik, ez nem volt elég. A multimilliárdos egy kisebb cége, egy könyvkereskedelmi lánc nemrégiben már csődbe ment, a Ruszal azonban sokkal nagyobb jelentőségű vállalat, így ennek esetleges összeomlása lényegesen komolyabb hatással járna.

A múlt hét végén a Ruszal állítólag megállapodott egy kisebbségi tulajdonosával, Mihail Prohorov multimilliárdossal, hogy 4,5 százalékos tulajdont kap Prohorov, aki lemond a céggel szembeni 2 milliárd dolláros követeléséről. Ugyanakkor a Ruszal további 800 millió dollár tartozását átstrukturálják - ezzel az összeggel szintén Prohorovnak tartozik a vállalat.

Nincs vége a hitelezők sorának

Gyeripaszka nem rendezte persze minden tartozását. Mihail Fridman - egy másik milliárdos - cége, az Alfa Bank egymilliárd dollárt követel Gyeripaszkától a Reuters hírügynökség szerint. Ami pedig a Ruszal külföldi adósságait illeti, nemrégiben kért kéthónapos türelmi időt a cég 7,4 milliárd dollárnyi hitel törlesztésére.

Bár az orosz hatóságok hangsúlyozzák, hogy nem akarják államosítani a Ruszalt, felvetődött e cég esetében is, hogy átalakítják a korábbi állami hitelt, és a 4,5 milliárd dollár fejében kötvényeket kapna az állam, amelyeket egy jövőbeni időpontban részvényekké lehetne átalakítani.

Szergej Ivanov szerint az állam azokat a cégeket nem engedi csődbe menni, amelyekben már most is részesedése van, viszont a magánvállalatok esetében a kormányzati segítség szelektív lesz.

Az AvtoVAZ sincs jó helyzetben

A kormány két autógyárat akar kisegíteni, a GAZ-t és az OAO AvtoVAZ-t. Ezek mellett szóba került egyébként még a Roszatom nevű atomipari cég neve is a kisegítendők között. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter azonban egy héttel Ivanov nyilatkozata előtt azt mondta, hogy nem minden stratégiai fontosságúnak tekinthető céget mentenek meg a csődtől.

A másik segítségre váró cég, az AvtoVAZ egynegyede a Renault tulajdonában van (a gyár még a Szovjetunió idején a Fiattal való együttműködés eredményként jött létre, itt készülnek a Lada gépkocsik). Az AvtoVAZ-t szintén sújtja a válság, a gyár most csökkenteni tervezi a termelését - ezt csütörtökön jelentették be. Március közepén az is kiderült, hogy tőkeemelésre lenne szükség a vállalatnál, több mint 700 millió dollárt szeretne bevonni a cég vezérigazgatója, Borisz Aljosin.

Az orosz kormányt áttételesen vonnák be a tőkeemelésbe. Az AvtoVAZ-nak három nagyobb tulajdonosa van jelenleg, mindegyik 25 százalék plusz egy részvényt birtokol. Ezek közül a Russian Technologies nevű cégben emelne tőkét az orosz állam a Moscow Times értesülései szerint, és így jutna friss forráshoz az AvtoVAZ is.