Az Erste nem aggódik a térség miatt

Vágólapra másolva!
Megfelelő "párnát" képez a külső sokkok ellen a monetáris politika és a rugalmas devizaárfolyam Kelet-Közép-Európában, ezért nem várható a balti országokhoz hasonló gazdasági visszaesés a régióban - állapítja meg a nemzetközi Erste elemzése. Az inflációs aggodalmak múlóban vannak, és bár lassul a hitelállomány bővülése, a pénzintézet elemzői szerint nincs szó hitelválságról.
Vágólapra másolva!

A kelet-közép-európai gazdaságok az elmúlt években komoly gazdasági növekedésen mentek át, de a világméretű gazdasági visszaesés most próbára teszi e növekedés alapjait. A balti országok példája bizonyítja, hogy az erőteljes bővülés gyorsan visszaesésbe csaphat át.

Kedvezőbb a helyzet

Az Erste Bank elemzői nem tartják valószínűnek, hogy a régió többi országában hasonló események zajlanának le, mint a Baltikumban. "A balti államokban három kockázati tényező egyedülálló elegyet alkotott, amelynek következtében ezek a gazdaságok fokozottan hajlamosak lettek a gazdasági visszaesésre. Ezek a tényezők a következők voltak: hosszú időn át túlfűtött gazdasági növekedés, fix devizaárfolyam, az anticiklikus monetáris politika hiánya, valamint a régióban legmagasabb arányú rövid távú külső államadósság" - magyarázza Juraj Kotian, az Erste Csoport kelet-közép-európai makroelemzői csoportjának társigazgatója.

A kelet-közép-európai országok külső államadósságának szerkezete sokkal kedvezőbb: egyrészt devizatartalékaik kényelmesen fedezik az összes rövid távú külső adósságukat másfelől, az államok eladósodottsága a GDP-arányában lényegesen kisebb a balti államokénál. Továbbá a régiós jegybankok felléptek a túlzó növekedés ellen is: monetáris szigorítást hajtottak végre, vagy más korlátozó intézkedéseket vezettek be, amellyel gátat szabhattak a hitelnövekedésnek és a gazdaság túlfűtöttségének, amit esetleg keserű kijózanodás követhetett volna a jövőben.

Szigorú jegybankok, csökkenő infláció

Tavaly nyár óta mindegyik kelet-közép-európai jegybank emelte az irányadó kamatszintet, így tartva kordában egyrészt a gazdasági növekedést, másrészt az inflációt. Az Erste elemzői szerint a szigorítási ciklus a végéhez közeledhet. Bár a kamatemelésre utaló kockázatok továbbra is jelen vannak Romániában és Ukrajnában, ám az elkövetkezendő hónapokra várt dezinfláció valószínűtlenné teszi a további szigorítást.

Kotian úgy véli, a magas kamatok és a csökkenő inflációs kockázatok hamarosan a régiós valuták felértékelődéséhez vezethetnek. A kelet-közép-európai jegybankok a devizaárfolyam-mozgásokra és az infláció csökkenésére való reagálásként jövőre talán elkezdhetik csökkenteni a kamatokat. Ebben a Cseh Nemzeti Bank jár az élen, hiszen 25 százalékot már vágott, így a ráta 3,75 százalékra csökkent, és novemberben vélhetően újabb monetáris lazítást hajt végre.

Visszaeső beruházások és rosszabb hitelkondíciók szele fúj

Az Erste elemzői azzal számolnak, hogy a szűkülő külső kereslet és a megnövekedett tőkeköltségek miatt jövőre visszaesik a régióban a beruházások volumene. A bankok jobban megválogatják majd, kinek adnak hitelt, egyszersmind emelnek a kamatrésen is, amelynek következtében csökkenni fog a hitelállomány bővülési üteme főként a vállalati hitelek és a devizahitelek esetében.

A dinamika visszaesése azonban egyrészt nem okoz hitelválságot, másrészt nem vet véget a beruházásoknak, hiszen a tőke- és a hozzáadott értéken alapuló megtérülés (az alacsony munkaerő-költségek miatt) viszonylag magas marad, ami azt jelenti, hogy a vállalatok még a megemelt kamatmarzsot és némi tőkebefektetést is ki tudnak gazdálkodni az üzemi nyereségből.

Csökken a növekedés, de ez korántsem jelent recessziót

Az euróövezet termelőinek és fogyasztóinak megroggyant bizalma az eurózóna gazdaságának további lassulását, sőt, talán stagnálását vetíti előre. Ez viszont nem jelent jó hírt a kelet-közép-európai gazdaságok számára sem, hiszen exportjuk jó része Nyugat-Európába áramlik. "Nagyobb hangsúlyt kap a hatékonyság, ami végül felgyorsíthatja azt a folyamatot, hogy Nyugat-Európából a sokkal alacsonyabb munkaerő-költségekkel rendelkező Kelet-Közép-Európába helyezik át a termelést" - fogalmazott Juraj Kotian.

Kelet-Közép-Európa átlagos gazdasági növekedése a várakozások szerint a 2008-ra becsült 5,4 százalékról 4,3 százalékra csökken 2009-ben. "A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha az euróövezetben tovább mélyül a gazdasági visszaesés, az ugyanis visszafogná a külső keresletet. Az eurózóna stagnálása vagy recessziója esetén Kelet-Közép-Európa gazdasági növekedése 0,2-0,5 százalékponttal csökkenne. A régió országai továbbra is nagyon stabil gazdasági növekedéssel büszkélkedhetnek, így a recesszió veszélye meglehetősen távolinak tűnik" - következtetett Juraj Kotian.